8.fejezet, infó

 Elkezdődött a suli /gondolom nem mondtam újjat/ és tanulnom kell."-.-..ami azt jelenti, hogy a fejezetek lassabban fognak jönni, főleg úgy, hogy ugye ott van a másik blogom is...Ezért 2 hetente lesz friss. Mert 1 hét alatt 1 fejezetet írok. De gondolom neketek is van jobb dolgotok mint az én irományomat olvasni..xdd.Nem húzom tovább a szót...
 

Reggel az első dolgom az volt, hogy felhívjam Ninát.

• Szia! – köszöntem bele a telefonba
• Szia, muszáj volt ilyen korán hívnod?
• Igen, bocsi.
• Semmi. Bocs, hogy leléptem szó nélkül.
• Semmi gond. Tudod gondolkodtam és arra jutottam, hogy mi lenne, ha újra elkezdenék randizni.
• Vagyis kezdjünk mindent előröl.
• Igen, szerintem így jó lenne
• Ha ez kell, akkor legyen. Szóval mikor lesz az első randink? Ma?
• A mai nap nem jó.
• Akkor holnap.
• Nem tudom, majd szólok rendben?
• Jól van, de szeretném, ha minél előbb lenne
• Az jó lenne
• Mennem kell. Szia
• Szia

Mi van vele, hogy ilyen sietős? Ráálltam a mérlegre és amikor mutatta a számot azt hittem, hogy a falra mászok. Híztam. Nem is keveset. Itt az idő elmenni futni. Felvettem egy cica nacit és egy hosszú fehér pólót + az edző cipőm. Hívtam volna Ginát is, de tuti alszik még és annyira nem szeret futni, hát én se egyedül, de van ilyen. Mostantól kevesebbet is eszem. Telefonom és a fülhallgatóm már használatba van véve és el is indultam valamerre futva. Azért szeretek reggelente futni, mert ilyenkor sokkal nyugisabb minden. Ilyenkor inkább idősebb párokat látni az utcán. Remélem, hogy nem egyedül kell majd megöregednem. Emiatt még majd később aggódom, most amiatt kell, hogy ne álljak le, mert kezdek elfáradni.

• Katy!- kiáltott valaki. Megfordultam és egy vaku villantást láttam. Ne, csak most ne. Futottam tovább, de a paparazzi utolért – Miért mentél el tegnap Adam kocsijával? – eljátszottam, hogy nem hallom, mert zenét hallgatok – Tudom, hogy hallasz.
• Nincs semmi köze hozzá.
• Van valami köztetek vagy mi? – megálltam.
• Ide figyeljen. Tőlem nem szedd ki semmit se Adamről. Azért mert együtt vagyunk nem azt jelenti, hogy járunk.
• Hát, Adam elég jóképű srác.
• És Adam meleg, ezt se felejtse el.
• Hát, te szép vagy nagyon szép, soha nem lehet tudni, hogy mikor gondolja meg magát az ember.
• Ne fárasszon. Nincs köztünk semmi és nem is lesz. Nézze, tudom, hogy önnek ez a munkája, de kérem keressen más sztárt ne engem. Most pedig hagyjon futni, mert híztam és le kell adnom pár kilogrammot. Pápá.

Azzal otthagytam és nem jött utánam. Szerencsére. Most pedig élvezem a kedvenc énekesem zenéjét, hangját. Végül annyira nem is volt rossz. Hazamentem és egyből fürödni indultam…Azt hiszem, hogy felhívom Adam-t, hogy mehetek-e.

• Szia, hogy vagy?
• Hát jobban, a térdem egész szép. Te?
• Én is. Azért hívtalak, hogy akkor átmehetek, hogy írjuk?
• Igen, igen.
• Jól van. Ne ess el addig amíg nem érek oda. Szia

Lenyomtam a telefont. Elraktam a táskámba egy tollat és papírt. Taxiba akartam ülni, de a gyaloglás az egészségesebb, szóval az utóbbit választottam. Utálok fogyózni, de muszáj. Mert igazából engem annyira nem zavar a jelenlegi állapotom, de a magazinokat igen. Az egyik sztár azért volt címlapon, mert a karján volt egy kis zsír. Tényleg szörnyű ez az egész. Megpillantottam egy jégkásást, de nem ehetek. Tiszta ideg lettem. Mindegy. Inkább most leszek ideges, mint, hogy azon legyek ideges, hogy zsíros a kezem. Ami nem igaz. Megálltam Adam háza előtt és megnyomtam a csengőt.

• Ki az?
• Na, vajon ki lehet.
• Nem tudom.
• Ne játsszál mert fejbe rúglak
• Most már tudom. Gyere be

Lassan már ez lesz a 2. otthonom annyi időt töltök ebben a házba.

• Hello- köszöntem
• Szia, épp a konyhában forgolódott.
• Mit csinálsz?
• Pizzát sütök.
• Ne!- leültem az egyik székre
• Mi az? Nem szereted?
• De, aza baj, hogy nagyon szeretem és fogyózok.
• Mióta?
• Mától
• Minek?
• Mert, ha így maradok akkor címlapra kerülök, mint dagadt
• De, hogy is. Amúgy is mióta érdekel az emberek véleménye? Szard le, ők mindig csak a hibákat keresik. Amúgy se vagy kvér, így pont jó vagy, ha le fogysz akkor meg azzal fognak piszkálni, hogy sovány vagy. Én se vagyok sovány még se zaklatnak, de amúgy se érdekelne, mert én így érzem magam jól.
• Feleslegesen futottam reggel. Tudod mit?! Igazad van.
• Ez a beszéd.
• Mutasd a térded.
• Nem.
• Miért?
• Mert csúnya
• De azt mondtad, hogy már jobb.
• Nem fáj annyira, de csúnya
• Hát jól van te tudod.
• Hoztál fürdőruhát?
• Nem, miért kellett volna? Nem mondtad
• Mindegy. A medencében is írhattuk volna, mert ott jobban tudok költeni.
• Hát nem mondtad.
• Gyere be ruhástól
• Te jól vagy?
• Miért?
• Mert nem.
• De miért?
• Mert azt mondtad
• Miért mondasz mindig ellenkezőt?
• Mert azt… nem mondok mindig.
• Most is azt mondod.
• Ennyi erővel te is.
• Jó, hagyjuk kész a pizza.
• Amúgy milyen?
• Hawaii- fintorogtam egyet és Adam nevetéséből leolvastam, hogy egész jól sikerült- Csak vicceltem. Utálom a Hawaii-t nem értem, hogy az ananász, hogy kerülhet rá egy sós ételre. Amúgy szalámis, kukoricás.
• A kedvencem.
• Nekem is.
• Sok kukorica van rajta?
• Még szép. Nálam nincs válság, mint nálad a tojással.
• Hé, azt csak viccből mondtam
• Tudom, de vicces volt.
• Nagyon. A te esésed is.
• Nagyon...
• Hehe – elégedett voltam amiért őt is kínos helyzetbe hoztam.
• Most örülsz magadnak, hogy kínos helyzetbe hoztál, mi? - a mosoly eltűnt az arcomról
• Honnan tudod?
• Elég jó ember ismerő vagyok és téged egész jól ismerlek. Azt is tudom, hogy a kedvenc színed a fekte, imádom a szememet és
• Mit mondtál? - rámeredtem
• Hogy imádod a szememet- széles vigyort villantott.
• Ezt, honnan veszed?
• Hát már 2x is hosszan a szemembe néztél
• Nem igaz.
• Mondasz amit akarsz, de én tudom amit láttam.
• Akkor ennyi erővel te is szereted a szemem.
• Igen én nem tagadom, mint te. Szeretem a mandula formájú szemedet. Vagyis inkább szépnek tartom. Látod én beismerem – Igaza volt, nagyon szeretem a szemét még ha nem is ismertem be. Megrémiszt, hogy így ismer. Még senki nem mondott ilyesmit. Adam felvágta a pizzát és falatozásnak estünk.
• Te nem akarsz a szakácsom lenni?
• Miért?
• Isteni finom.
• Na ebben egyetértünk- meglöktem a vállát. Adam evett tovább én pedig őt néztem. Rám nézett- Most miért nézel így? – Nem válaszoltam csak néztem tovább a tökéletes profilját. Hogy mit?! Miért mondtam ezt? Talán ezért, mert helyesnek tartom. De nem. Nem tarthatok egy meleg srácot helyesnek – Hahó!!! – eldobtam a kezemből az evőeszközöket, kimentem a kertbe és kiültem a medence szélére és a lábamat belelógattam a vízbe. Tényleg azt gondolom, hogy helyes. Pedig pár napja még idegesített a feje, de most helyesnek tartom. Leült mellém. – Minden rendben? – kérdezte és megfogta a vállam. Kirázott a hideg és utána éreztem, ahogy felforrósodok
• Azt hiszem.
• Ha rákérdeznék elmondanád?
• Nem.
• Oké, akkor gyere, mert el kéne kezdeni írni
• Jól van- fel állt és kezet nyújtott, hogy felsegítsen, de nem fogadtam el aminek a következménye az volt, hogy bele estem a medencébe – Hát ez nagyon jó
• Szerintem is. Hozok lapot, tollat és fel veszem a fürdő rucimat.
• Azt nem mondtam, hogy itt maradok. Meg kell száradnom – rám nézett – Jó legyen.

Azzal beszaladt és pár perc után beleugrott a vízbe, persze a medence szélénél ledobta a papirokat és az író eszközöket. A haja össze-vissza állt. Mellém úszott.

• Na, kezdjük.
• Te hogy csinálod? – kérdeztem
• Hát ugye azt beszéltük meg, hogy lassú, szerelmes ezért az lesz a legjobb, ha mélyen magadba nézel. Nem tudom, hogy mennyit segítettem
• Hát valamennyit. – Ezután mélyen magamba néztem és csak úgy jöttek a rímes sorok aztán a szerelem szóra nem találtam rímet. – Segíts! Mi rímmel a szerelemre?
• Keret
• Akkor legyen ez? Jó dolog a szerelem, de nincsen rá keretem. – Nevetés tört ki belőle
• Tök jó
• Nagyon. – Végül megmaradt ez a rész és elkezdtünk együtt dolgozni a refrénen. Elég hamar készen lettünk vele, voltak benne vicces részek is. Viszont a dalcímet nem tudtuk kitalálni ezért megbeszéltünk holnapra is egy talit, viszont most ő fog hozzám jönni. Amikor kimásztam a medencéből a ruha tapadt rám, de annyira nem bántam, hogy vizes, mert nagy hőség van itt Los Angelesben. Este felé haza tántorogtam és meglepően hulla fáradt voltam, kíváncsi vagyok, hogy mi történhetett Gina és Tommy közt, de most nem ezzel foglalkozok, majd holnap felhívom vagy áthívom most a fürdéssel és az alvással.