Rendszeres olvasók

2011. augusztus 16., kedd

5.Fejezet

Amint kinyitottam a szemem egyből Nina járt az eszembe. Én nagyon szeretem őt, amit én érzek az több mint puszta szerelem. Az életemet adnám érne. Sokan idiótának néznek azért, mert velem egy egynemű embert így tudok szeretni. Pár barátom emiatt el is hagyott. 10 éve amikor 14 éves voltam akkor tudatosult bennem, hogy a lányokért is „rajongok”.


  • Leila el kell mondanom valamit- az cipőm hegyével a földbe rajzolgattam x-eket.
  • Mi a baj Katy?
  • Elég nehéz.
  • Nekem nyugodtan elmondhatod mi nagyon jó barátok vagyunk. Ezen semmi se tud változtatni.
  • Rendes tőled. Na, szóval arról van szó, hogy nem csak a pasik érdekelnek.
  • Ezt, hogy érted?
  • Úgy, hogy nem zárom ki az életemből a lányokkal való dolgokat.
  • Vagyis biszex vagy?
  • Igen, így is fogalmazhatunk
  • Hu, ez nekem sok. Sajnálom, de ezt fel kell fognom adj gondolkozási időt.
Ezzel elment és soha többé nem szólt hozzám. Leila egy a sokk közül… Talán Gina volt az egyetlen aki sejtette, mert általában mindig tettem valami fura megjegyzést egy-egy nőre pl. Milyen formás....


Pontosan nem tudom megmondani, hogy, hogy jöttem rá csakannyit tudok, hogy megéreztem és hozzáteszem, hogy amikor kisebb voltam olyan 8 éves lehettem akkor szórakozásból lányokkal smárpartikat tartottunk, illetve csak egy lánnyal. Amy-vel. Aztán elköltöztünk és olyan osztályba kerültem ahova Gina is járt. Régebben Ginával egy bölcsődébe és óvodába jártunk aztán megszakadt a kapcsolat, de imént említettem, hogy utána egy osztályba kerültünk és elválaszthatatlanok lettünk. Elég a nosztalgiázásból, vissza a jelenbe. Haza kell mennem, de most. Felpattantam az ágyból. Elvégeztem a dolgaimat most pedig itt az idő, hogy lehúzzam az ágyneműt. Az ágyneműket lehúztam és nem tudtam, hogy hova rakjam, mert nem láttam sehol szennyes kosarat és nem is akartam annyira zörögni, mert Adam még alszik ezért az ágyon hagytam. Kerestem egy papírt és tollat és ezeket a szavakat véstem ré a lapra: Hazamentem és köszönök mindet By:Katy.
Most már mehetek. Telefonomért nyúltam és már majdnem beírtam egy telefonszámot, hogy hívjak taxit, de aztán rájöttem, hogy nincs szükségem taxira. Szép az idő és már rég nem jártam erre a verseny miatt. Felvettem a telefonomat, mert csörgött.
  • Szia Gina!
  • Szia. Ma ráérsz?
  • Elvileg igen, miért?
  • Beszélhetnénk a tegnap előttről.
  • Vagy is Adam ről?
  • Utálom, hogy ennyire ismersze. Akkor átjössz hozzám?
  • Persze, hiszen szomszédok vagyunk. Tudod mondanám, hogy gyere át te, de kosz van.
  • Semmi baj, amint tudsz gyere.
  • Okés.
  • Most leteszem szia.
  • Szia Gina
Annyira bírom ezt a csajt. Nagyon jó fej. A legjobb barát az egész világon. Gyorsan beugortam egy boltba, hogy pár dolgot vegyek, de a pár dologból kb. 10 zacskónyi lett ezért hívtam egy taxit. 15 percen belül otthon is voltam. Felhúztam a gumi kesztyűt és először leporoltam mindent ami miatt tüszögtem párszor..aztán a porszívózáshoz láttam. Az ablakban megláttam Giná-t. Kinyitottam az ablakot, hogy köszönjek neki.
  • Szia Gina!
  • Szia! Átmenjek segíteni.
  • Nem kell megoldom.
  • Szívesen átmegyek úgy is unatkozom.
  • Nem tudod mire vállalkoztál.
  • Nem. Akkor átmegyek.
  • Oké. A kulcsot tudod, hol találod.
  • Igen, a cserépben.
  • Siess.
Becsukta az ablakát, de én inkább nyitva hagytam, hogy legyen levegő. Nem sokkal később dörömbölést hallottam a lépcsőn. Gina volt az. Megöleltük egymást.
  • De jó újra találkozni. Hol voltál?
  • Nem akarod tudni.
  • De igen.
  • Akkor ígérd meg, hogy nem fogsz szidni amiért nem vittelek magammal és sikítani se fogsz.
  • Jó. Ígérem, de mond már el.
  • Adam házába.
  • Hogy mi? – nézett rám.
  • Jól érted.
Elkezdett sikítani.
  • Megkértelek, hogy ne sikíts.
  • Bocsi, de te tudod, hogy hol lakik. Mi történt?
  • Nagyon hosszú.
  • Van időnk.
  • Van, de takarítani is kéne.
  • Először meséld el és utána csinálhatjuk
  • Rendben- egyeztem bele.
Leültünk és kiöntöttem a szívem. Mindent elmondtam főleg Nináról. A végén már sírtam és ő vigasztalt.
  • Ne aggódj, ő nem volt az igazi ez egy jel.
  • Lehet
  • Tudom, hogy ez nem a legalkalmasabb időpont, de annyira kíváncsi vagyok a házára.
  • Hát azért elmondom. Tudom, hogy sokat számít neked. Szép háza van nagyon szép. Nem olyan nagy, de gyönyörű- elmeséltem neki mindent.
  • Pont ilyennek képzeltem.
  • Tudtam, hogy ezt fogod mondani- felnevetett.
  • Ismersz engem és én is téged.
  • Ezért vagy a legjobb barátnőm. Viszont most már takarítani is kéne.
  • Igen. Nem ártana- fintorgott.
  • Hé- szegeztem magasba a mutató ujjam.
  • Nyugi. Inkább csináljuk, mert soha nem végzünk
Én folytattam a porszívózást ő pedig az ablakokat törölgette. Rezgést állapítottam meg a farzsebemből. Üzenet jött. Ninától. Megláttam a nevét és összerezzentem. Gina is észrevette.
  • Mi az?- nézett rám aggódóan
  • Sms-t kaptam
  • Ninától
  • Igen- sziszegtem
  • Mit ír benne?
  • Nem tudom még nem néztem meg.
  • Jaj, te lány. Mire vársz tapsra?- tapsolt egyet.
Megnéztem az sms-t. „Szia Katy! Sajnos a mai nap még sem jó ezért mit szólnál holnap este 6-kor a parkban?” Felolvastam Ginának is.
  • Most írjak vissza?- a tekintetemet még mindig a szavakon tartottam
  • Igen.
Vissza írtam, hogy oké.
  • Minden rendben? – kérdezte a barátnőm szomorúan.
  • Persze- hazudtam rezzenéstelenül
Igazából semmi sincs rendben. A magán életem a béka feneke alján van. Folytattuk a takarítást és már este felé lehetett amikor végeztünk a takarítással és az utána való fürdéssel. Fáradtan lezuhantunk a kanapéra.
  • Ez a nap!- szólalt meg a barátnőm
  • Hosszú és nehéz volt.
  • Nézünk tv-t?
  • Felőlem. Oh a távkapcsoló a dohányzó asztalon van. Ki van zárva, hogy oda megyek érte.
  • Én se megyek érte, fáj a lábam- panaszkodott Gina
  • Akkor én nem- elhallgattam, mert csörgött a telefonom. Ismeretlen szám volt- Igen?- szóltam bele
  • Szia találd ki, hogy ki vagyok- szólt bele egy számomra ismeretlen hang
  • Ne, szórakozz, mert fejbe rúglak- nevetést hallottam. A nevetést felismertem- Adam te vagy az?- amint elhagyta a számat ez a név azonnal fülelt Gina.
  • Igen. Honnan tudtad?
  • A nevetésedből. Honnan tudod a számomat?- mérgelődtem
  • Hát. Nem volt nehéz megszerezni. Fel hívtam a tudakozót- sóhajtottam
  • Mit akarsz?
  • Csak beszélgetni, unatkozom
  • És nincs más ember akit fel tudsz hívni?
  • Nincs. Hogy vagy?
A kérdés hallatán homlokon csaptam magam.
  • Szerinted?
  • Köszönöm kérdésed én is jól vagyok. Nem alszunk együtt?
  • Ezt, hogy érted?
  • Unatkozok. Egyedül vagyok. Társasági lény vagyok.
  • Sajnos ma Gina alszik itt, szóval nem tudsz te is.
Gina elkezdett hadonászni és egyre hangosabban mondta, hogy „de van hely!”
  • Úgy hallom, hogy Gina szerint van hely. Most elindulok hozzád.
  • Várj, honnan tudod, hogy hol lakok?
  • Tudakozó.
  • Megrémítesz ja és siess mert kell a távkapcsoló és lusták vagyunk fel állni.
  • Mi?
  • Mindegy. Mikor leszel itt?
  • Bepakolok és elindulok. Van garázs?
  • Van.
  • Oké. Na szia
Nem köszöntem csak leraktam és amikor leraktam akkor Gina elkezdett sikítani, kiabálni és ordítani.
  • Jézusom- szóltam miközben a kezemmel elszigeteltem a fülemet.
  • Adam itt fog aludni. Nem hiszem el. Köszönöm. Várjunk- lehiggadt- Fel kell készülnöm
  • Ugye tudod, hogy nem lányokba utazik
  • Tudom, de bármi megtörténhet.
  • Hát... nem akarok hangulatrontó lenni
  • Gyere át velem segíts bepakolni
  • De, hogy megyek. Ki vagyok, de ha már elmész akkor a távkapcsolót létszíves szerváld ide.
  • Felejtsd el- megragadta a kezem és elkezdett húzni- Jössz te is
  • Áúú- nyávogtam- Eressz el.
  • De jössz?
  • Van más választásom
  • Nem igazán- pöffeszkedett Gina
  • Menjünk- legyintettem a kezemmel és indultunk is.
Gina háza ugyanolyan volt mint az enyém csak valamennyivel kisebb és nem volt medencéje. Egyből felszaladt a szobájába én meg alig bírtam vele tartani az iramot. Ledobtam magam a rózsaszínű selyem takarójára.
  • Elfáradtam- lihegtem
  • Segíts!- túrta fel a szekrényét
  • Nyugi. Hozz egy cicanacit és egy hosszabb felsőt alvásra. Az jó lesz.
  • Biztos?
  • Segítsek vagy ne?!
  • Hallgatok rád, de csak azért, mert te jobban értesz a divathoz.
Bepakoltunk és indultunk is. Visszaültünk a kanépra utána pedig megcsörrent újra a telefonom. Sms-t kaptam. Adam volt az, hogy nyissam ki a kaput.
  • Megjött
  • Jaj, de jó- lelkesedett Gina
  • Bár én is ilyen lelkes lennék
  • Nyisd már ki!
  • Jól van.
Kinyitottam a kaput és a garázst ajtót is felnyitottam. Lesétáltam a garázs ajtóhoz.
  • Szép a házad.
  • Kösz.
  • Nem vagy valami lelkes, ugye?
  • Nem akarod, hogy válaszoljak. Gina be van sózva
  • Elhiszem
  • Amúgy szereted a rajongóidat?
  • Persze, hogy szeretem.
  • Akkor jó, mert Ginát imádni fogod.
  • Ha te szereted akkor én szeretni fogom.
Hátra pillantottam a vállam fölött. Gina látókörébe értünk és msot csak nézett, mint Rozi a moziban. Adam mögém bújt a hatalmas testével.
  • Ígér meg, hogy nem támadsz le
  • Rendben- elmosolyodott Gina és bólintott.
Leültünk a kanapéra és néztünk ki a fejünkből.
  • Mit fogunk csinálni? Bennem zsong az energia
  • Azt látom Adam.
  • Bennem is- valahogy gondoltam, hogy Gina is feltüzelt.
Az este egész jól telt el. Még nevettem is pl. amikor Adam megszólalt, hogy fessük ki egymás körmeit meg ezekhez hasonló dolgokon.
  • Nem alszunk kint sátorban?- kérdezte Gina
  • Nem- vágtam rá
  • Létszi- könyörgött Adam
  • Igen létszi- Gina is könyörgött.
  • Nem bánnom. De ti állítjátok fel a sátort.
  • Inkább aludjunk sátor nélkül. A csillagok olyan szépek
  • Rendben Adam. Csak maradj már csöndben.
Kipakoltunk mindet. Üditőt és chipset is. Aztán lefeküdtünk és néztük a csillagokat. Közben Adam beszámolót tartott a csillagokról míg Gina érdeklődéssel figyelte Adam előadását addig én álomba merültem.

4 megjegyzés: