Rendszeres olvasók

2012. szeptember 1., szombat

15.Fejezet

Az elmúlt pár napban nem sok dolog történt. Jackkel túl voltunk a 3. randinkon, ekkor megcsókolt, és ebből a csókból rájöttem, hogy nekem nem ő az igazi és nem tudnék bele szerelmes lenni, persze Gina csak rázta a fejét. Bár nem csodálom. Igazából én se értem, hogy miért jutottam erre a döntésre, de ezt nem lehet pontosan megmondani, azt hiszem ezt a belső hangom mondta. Persze nagyon megkedveltem a srácot és mondtam neki, hogy csak barát, de ő neki nem tetszett az ötlet, mert nem tudna úgy rám nézni, mint barát. Sajnos belátom, hogy igaza volt, hiszen tudom mire gondol. Mostanában szinte rohangálok a különböző stúdiók között, mert annyi felkérésem van, amiért egész jó árat fizetnek, persze nem ez a lényeg, ez csak még 1 ráadós ok, amiért elmegyek. Pár napja kiadták azt az albumot amin olyan számok vannak, amik a versenyben hangzottak el. Nagyon meglepődtem mikor megláttam, hogy 1 hét alatt több mint 100.000 példány kelt el, míg Sydneynek, /a boszorkánynak/ kevesebb, mint a fele. De felmerült bennem, hogy ha ennyi különbség van az eladási példányokban, akkor, hogy lehet, hogy ő nyerte meg?! Na, nem mintha érdekelne, mert így is elégedett vagyok, de azért érdekes. Ami Adam-t illeti, hát már annyira nem szenvedek, de azért még nagyon tetszik. Mostanában többet vagyok vele, mint amennyit egyedül vagyok és ez egész jó, mert a közelsége megnyugtat. Pár napja sétáltunk együtt az utcán egy hosszú vásárlás után és szembe jött velünk egy nagyon öreg néni. Ő csak annyit mondott, hogy „ragyog az aurátok”. Mi próbáltunk nem túl hülye fejet vágni és azzal otthagytuk őt. Szegény, már biztos van 70. Nem tudtam hova rakni, mert ha az aura tényleg létezik akkor részben igaza van, mert én tényleg nagyon boldog vagyok vele. Viszont ő…Hát lehet, hogy ő is, csak éppenséggel én másképp tekintek rá. Tökéletesen megértjük egymást. Talán lelki társak vagyunk persze nem olyan értelembe. Nem sokára indul a turné Los Angelsben. Várom is meg nem is. Szeretnék már fellépni viszont nincs kedvem azzal a társasággal lenni. Addig is próbálok nem arra gondolni. Adam-t meghívták egy show-ba, de a stylistja le betegedett és csak benne bízik így hát nincs stylistja, de valamit még is csak fel kell lennie...Így jöttem én szóba, engem kérdez ki, persze sok ruhára mondtam, hogy jól áll neki, de nem érdekli, szóval tök feleslegesen ülök itt ebből a szempontból. De bevallom elég vicces, hogy a kétségbeesett arcával próbál keresni valamit és egy szál alsógatyában rohangál. Nagyon tetszik ez a dolog.
  • Ne nézz már ennyire- törte meg a csendet
  • Nem nézlek.
  • Á, nem. Csak le se veszed rólam a szemed
  • Azt nézem, hogy milyen nevetséges vagy. Rohangálsz össze-vissza.
  • Ez fontos dilemma
  • Aha.
  • Mi lenne, ha segítenél?
  • Én mondtam, hogy jó, de neked nem jó.
  • Tudom.
  • Akkor?! - Idegesen kérdeztem. Értékelni tudom mikor megkér, hogy mondjak véleményt, de az nem tetszik neki és utána még neki áll följebb
  • Válassz össze te egy szettet
  • Rendben – sóhajtottam és felálltam, majd kiválasztottam egy fényes fekete gatyát, egy vászon zakót, lakkos cipőt + egy fehér inget majd egy csilivili kesztyűt – Tádám!! - nyújtottam át neki. Pár perc alatt belebújt és kijött – A zakó nem megy a gatyához, de amúgy jó
  • Igen szerintem is.
  • Ha nem jön össze az éneklői pálya akkor stylist leszek.
  • Hé, nagyon jól énekelsz.
  • Köszönöm, de néha ez kevés.
  • Igen ez igaz.
  • Tudom, mindig igazam van.
  • Nem ez nem igaz! - szólt harcba velem Adam, aki még mindig saját magát nézte a tükörbe.
  • De, de nem unod már a tükörképed?
  • Ezt?! Lehetetlen. Mért te unsz engem nézni? – felém fordult
  • Nem
  • Na látod. Amúgy nem is mesélted el, hogy mi történt Jackkel. Tudod egész helyes volt.
  • Persze mivel nem kérdezted, honnan tudod?
  • Hát – leült mellém – Sok minden szólt rólatok az újságban.
  • Aha értem, hát már egy ideje nem olvasok újságot, mert csak felidegesít.
  • Többek közt azt is írták, hogy megcsalsz vele.
  • Francba! Fény derült a titkomra – viccelődtem. Adam nem találta annyira viccesnek, mert csak nézett engem. – Igazából az újságok mindig keverik a szart. Annyi volt, hogy tényleg nagyon helyes, de én mást szeretek -vettem komolyra a szót. Az, hogy kimondjam előtt azt a szót, hogy „szeretek” és róla van szó, de ő ezt nem tudja, az engem megőrjít. A szívem verdes, mint egy lepke.
  • Sejtettem. – sóhajtott – Ugye tudod, hogy így soha nem lesz rendes életed? Ha csak ő rá gondolsz – megfogta az állam és felemelte. Alig volt köztünk pár centi. Ha ő tudná, hogy mennyire megőrjít ezekkel az érintésekkel és szavakkal…
  • Tudom – nyeltem egy nagyot – De...de elfelejteni és elengedni nem akarom – mondtam lágyan – Nem lennék hozzá elég erős.
  • Elhiszem, de ez felemészt téged belülről és én azt nem fogom kivárni.
  • Akkor mit akarsz tenni?
  • Majd meglátod! – mosolygott, azzal egy puszit nyomott arcomra és elindult mivel a szállító kocsi már itt van. Ez most úgy hangzott mintha, hulla szállító lenne. Magamban röhögtem egy jót.
  • De mi? Nem hagyhatsz csak itt! Mit csináljak egyedül?
  • Érezd magad otthon, na nem mintha ezzel problémád lenne. Pár óra és jövök jó esetben 2, kaja van a hűtőben de rendelhetsz is vagy főzhetsz. Tudod, hogy szeretem a főztöd – azzal kilépett a fénybe és rám csapta az ajtót.
  • Hát persze. – Oké, szóval egyedül vagyok Adam házában! Itt az ideje egy kicsit körülnézni. Tudom ez illetlenség, de tudom, hogy múltkor ő is átkutatta a házam, Gina súgta meg. Szóval most vissza kapja. Oké, hol kezdjem?! Hát természetesen a hálószobába. Elég sokszor voltam már itt ahhoz, hogy tudjam hol a háló és ne „tévedjek” el. Az ágy szépen be van vetve és az egész hálószoba tisztának tűnik. Mondjuk nem vártam mást tőle. Benyúltam a párna alá és...találtam egy füzetet. Adam mindenhol füzetet hagy, hogy ha eszébe jut valami zenei ihlet le tudja jegyezni. Jó ötlet. Csak, hogy ez nem egy jegyzetfőzet volt, hanem egy napló, féleség. – Egy napló?! Ez most komoly?! – Vissza tettem a helyére. Aztán megint előszedtem. Úgy beleolvasnék, de tényleg nem szeretném megsérteni a magánéletét, de még is annyira érdekel. Egy picit beleolvasok és ennyi. Tetszőlegesen kinyitottam a könyvet és olvastam is. „ Néha komolyan megijedek magamtól. Olyan dolgokra gondolok, amikre eddig soha nem gondoltam. Próbálom elnyomni magamban ezt az érzést, de nem megy és egyre erősebb az érzés.” Oké, ennyi elég volt. Vajon mire gondolt? Néha olyan sejtelmes. Vissza dugtam a párnája alá a könyvet és kihúztam a fiókot. Meglepetésemre legfölül egy kép volt, amin mi ketten voltunk. Muszáj volt felnevetnem azon a facsari fejemen. Ez a kép még a megismerkedésünk napjaiban készülhetett. Akkor még nagyon nem pártoltam BB-t. De azóta megváltozott. Nagyobb meglepetésemre egy doboz óvszert találtam, ami eper illatú volt. Szóval szereti az egy éjszakás kalandokat és az epret. Az, hogy mással – és nem velem – kavar az egyáltalán nem esett jól. Persze én nem kavarni akarok vele, de akkor is. És már megint itt tartok. Felálltam és kisétáltam a szobából. Mennyire könnyebb lenne minden, ha nem így éreznék Ad iránt. Jó ötletnek tűnt a „kutakodjunk egy kicsit”, de most korántsem tűnik annyira. Mindegy. Kár rágódni a múlton. Bementem a fürdőbe, hogy egy kicsit felfrissítsem magam, de egyből az a tipikus Adam illat csapott meg, amitől bármikor el tudnék olvadni. Gyorsan kirohantam a fürdőből a konyhába, hogy főzzek valamit, végül is Adam azt szeretné. Néha úgy érzem magam, mint egy kis gyerek, de ahogy Adam is mondta „néha jól jön egy kiadós sírás”. Aztán próbáltam leküzdeni a gyenge oldalamat és neki álltam valamit főzni. Gyorsan átnéztem a hűtőt és a pizza mellett döntöttem. Mindent előkészítettem és nekiálltam gyúrni a tésztát. Úgy imádok gyúrni, legalábbis tésztát. Gyorsan csináltam, hogy minél hamarabb kész legyek vele, mivel egy év mire meg kell a tészta... A tészta kész. Adam már 2 órája el van szerintem nem sokára jön. A tésztákat kiformáztam és megízesítettem, mehet a sütőbe. Bekapcsoltam a tv-t míg sül ez a szar. Oda kapcsoltam, ahol Adam szerepet és épp szerencsém volt az utolsó dalt elcsíptem az a If I Had you volt. Szóval még a stúdióban van. Ez a mozgás meg ahogy énekel megőrjít. Egyenesen a tv-t bambultam még akkor is amikor már lement a színpadról, csak az a tökéletes mosolya járt a fejemben. Ha elment akkor jó esetben nem sokára itthon lesz. A testemben elszabadultak az endorfinok, hogy nem sokára itt lesz, velem, csak kettesben. Hirtelen forróság öntött el, de kivételesen nem Adam miatt, hanem azért, mert meleg van. Kint a friss levegőn 36 °C van itt a házba 25, de még a sütő rátesz egy lapáttal, azaz 27° C, de lehet, hogy több van. Ma egy hárem -féle nadrág van, azt alaposan felhúztam és megkötöttem egy-egy hajguminál így épp a fenekemet takarja, máris jobb. Felül pedig egy trikó ékesít engem, amit szintén felhajtottam. Jelzett az óra, hogy a pizza elkészült. Most zene hiányom van szóval megfogtam a telefonom és a fülhallgatóm. Rá nyomtam egy számra és már ékeskedtem is a konyhába. A tepsit kiszedtem és betettem a következő adagot, addig elkezdtem felvágni a pizzát szeletekre. Kívülről érdekes látvány lehetnék. Egy nő, akin alig van valami, énekelm rázza mindenét és közbe főzz. 3 számnak is vége lett, mire eljutottam odáig, hogy a tepsibe szét tudjam vágni. Fogtam egy nagy tálcát és megpróbáltam rá kipakolni, csak hát nem ment valami könnyen mivel forró. Kicsit szerencsétlenkedtem aztán végül is össze hoztam. Megfogtam a tálcát és megfordultam. Ekkor azt hittem, hogy el is dobom. Döbbenet, zavar, mérgesség, meglepettség váltakozott az arcomon. A tálcát lecsaptam az asztalra, ezt a telefonom és a fülhallgatóm követte. – Adam Mitchel Lambert! – kiabáltam hangosan mire ő még jobban nevetett
  • Igen? – dőlt ki a kanapén
  • A kukkolást tiltja a törvény.
  • Ugyan – legyintet – olyan jól ráztad, hogy táncos is lehetnél – már folyt a könnye a nevetéstől
  • Nagyon vicces vagy.
  • Komolyan, nem akartalak megzavarni. És mi ez a ruha? Tiszta szexi vagy.
  • A fenébe veled – megfordultam tettem egy lépést és arra lettem figyelmes, hogy a csuklómra fonja az ujjait. Felé fordultam – Mi van?
  • Én sajnálom – mondta komolyan – Nem akartam, hogy zavarba gyere. Amit mondtam azt komolyan mondtam.
  • Rendben.
  • Nem haragszol rám? – A haragom egy perces volt.
  • Nem
  • Biztos?
  • Igen – rámosolyogtam és megöleltem
  • Na, és milyen voltam?
  • Hát..Az a helyzet, hogy csak a végét láttam.
  • Oh.
  • De az nagyon jó volt.
  • Köszi. Látom megfogadtad a tanácsom és sütöttél valamit.
  • Igen pizzát, de biztos jobban lekötöttem a figyelmedet én – mondtam egy kicsit mélyebb hangom.
  • Eltaláltad – nevetett hangosan. Úgy imádom mikor nevet. – Megyek átöltözöm, mert nagyon meleg van.
  • Rendben.
  • Utána meg eszünk.
  • Gondoltam.
Gondoltam megterítek. Szalvétát, tányért és ketchupöt tettem az asztalra és elkezdtem rendezgetni egészen addig, míg Adam nem kiáltotta a nevemet idegbajosan. Hihetetlen, de még íy is cuki, annyira nem áll neki jól.
  • Mi az? – ordítottam fel
  • Gyere fel! Most!
  • Megyek! – gyorsan felfutottam. Adam feje vörös volt az idegességtől kedvem támadt nevetni, de amint megláttam, hogy mit tart a kezében már nem volt olyan vicces, próbált mit sem tudóan beszélni és nézni – Annyira nem áll jól neked ez – nevettem – Mi az a kezedben? – kérdeztem és közelebb mentem hozzá
  • Ezt biztosan te is tudod, mivel megnézted
  • Miről beszélsz?
  • Érlek szépen ne játssz magad. Mennyit olvastál?
  • Öhm. Nem sokat, 3 mondatot, esküszöm és azért, mert unatkoztam és ez a te hibád, mert itt hagytál engem egyedül és Gina mondta, hogy múltkor te is kutakodtál gondoltam én is kutakodok egy kicsit.
  • De pont ezt találtad meg?! – sipákolt még mindig, kezdtem rosszul érezni magam. – Bármit, bármit megmutatok neked, ha megkéred, mert bízok benned, de ezt nem. Erről senki se tudott idáig. Ide olyan dolgokat írok le, amiket félek kimondani erre te beleolvasol?! Hogy képzelted ezt? Én..én – üvöltött még mindig. Azt hiszem bennem megtört valami, könnyek záporoztak az arcomról én pedig nem akartam, hogy lássa, ahogy el gyengülök és hallani se akartam tovább, ahogy tovább kiabál velem. Berohantam az egyik fürdőbe, magamra zártam az ajtót és a közepén összeestem mit sem sejtve azzal, hogy az illata körül vesz. Mindent kizártam a külvilágból és csak arra gondoltam, amit mondott „Bármit, bármit megmutatok neked, ha megkéred, mert bízok benned, de ezt nem. Erről senki se tudott idáig. Ide olyan dolgokat írok le, amiket félek kimondani erre te beleolvasol?! Hogy képzelted ezt? Én..én „ Hiába akartam kizárni a külvilágot, nem ment, mert a hangjára egyből felfigyeltem. – Katy – hatás szünetet tartott – Én sajnálom. Nem lett volna szabad veled kiabálnom, mert nem érdemled meg én sajnálom, csak egyszerűen dühös lettem. Megértem, ha most egy utolsó szarházinak gondolsz, de kérlek nyisd ki az ajtót, mert aggódom érted. – Rendbe hoztam magam valamennyire és kinyitottam az ajtót. Percekig csak álltunk egymással szemben. Végül megtörtem a csöndet.
  • Sajnálom
  • És már megint te kérsz bocsánatot mikor én hibáztam.
  • Sajnálom – ismételtem meg.
  • Nagyon haragszol rám?
  • Nem.
  • Eljössz velem nyaralni?
  • Én? Veled?
  • Hát igen, de megértem, ha nem akarsz
  • Hova?
  • Az titok
  • Rendben. Legyen – magához húzott és megölelt, belőlem pedig megint kitört a sírás. Az érzelmeim megint kezdtek vissza jönni, hiába, nem tudom őt elfelejteni. Lehet, hogy ennek így kell lennie.
  • Jaj, kérlek ne sírj. Még nagyobb bűntudatom lesz – megfogta felemelte az arcomat és lejjebb hajolt, hogy a szemembe nézzen – miattam soha az életben ne sírj, rendben? Én nem érek meg neked annyit, hogy fájdalmat okozzak, nem akarom, hogy miattam szenvedj.
  • Kedves vagy, hogy ezt mondod, de tudod ezt nem lehet szabályozni. Nincs rajtam egy sírás bekapcsoló gomb. Ha jön, jön, ha nem, nem – ha tudná, hogy mennyit szenvedek miatta…
  • Igen tudom, de mondjuk bevallom néha jól jönne egy ilyen gomb.
  • Aha.
  • De valamikor meg jobb kiadni az érzéseket – folytatta Adam – tényleg sajnálom, nem lett volna szabad ennyire dühösnek lennem. Tudod mi? Ha gondolod elolvashatod – húzta el az utolsó mondatokat.
  • Nem szeretném, az a te titkod és nekem meg nem lett volna szabad elolvasni. Sajnálom. Ebből elég menjünk enni.
  • Derék ötlet babám! – Felnevetett és egy puszit nyomott a homlokomra, aztán megfogta a kezem és lehúzott a konyhába. Míg én megettem egy pizza szeletet addig ő betolt 3-at is – Tudod annyira éhes vagyok, hogy az nem igaz, de legközelebb kérlek ne főzz ilyen jót, mert hízok.
  • Hát azt észre vettem. Szerintem egyáltalán nem hízol és neked ez a testalkat áll jól. Nem azért, de nem tudnálak elképzelni egy izompacsirtának – a gondolattól muszáj volt fintorognom erre ő felnevetett
  • Igen ez biztos, de azért élhetnék egészségesebben is. Még a végén a színpadon majd kifulladok a sok hájtól.
  • Nem vagy hájas na! Nekem így tetszel! – A homloka ráncba szaladt és nézett rám. Nem tudtam mire vélni, talán rájött.
  • Pár hónapja még nem ezt mondtad – nevetett fel én pedig kifújtam a magamban tartott levegőt.
  • Pár hónapja még nem ismertelek.
  • Ez igaz. Mit szólnál, ha holnap reggel indulnánk?
  • Jó, de mennyibe kerül a jegy? Hova megyünk, hogy vesszük meg?
  • Hmm, majd én megveszem emiatt ne aggódj
  • Nem azt nem engedem!
  • Akkor aludj ma nálam és holnap reggel egyből indulhatunk
  • Nem tudom, hogy ez jó ötlet-e
  • Nyugi nem fogok rád mászni a sötétben.
  • Azt gondoltam – bánatomra-, de ha egy paparazzi meglát minket vagy ilyesmi,..
  • Jaj, szarjuk már le. Úgy is rég adtak ki rólunk közös cikket.
  • Oké, és hogyan akarsz holnap elindulni úgy, hogy holnap veszed meg a jegyet?
  • Tudod nem szeretek visszaélni azzal aki vagyok, de most az egyszer... Meg te is iszonyúan berobbantál most az iparban. Épp tegnap mondta a menedzserem, hogy érdeklődnek utána külföldről is és szerinte jó lenne, most leforgatni azt a videoklipet amíg tart az érdeklődésük mert így nagyobb a siker.
  • Ha vissza jöttünk leforgatjuk? – Tettem fel a nagy kérdést.
  • Múltkor még nem szeretted volna
  • De te igen
  • De ne miattam csináld.
  • De a turné előtt le akarom forgatni! Komolyan.
  • Jó rendben, akkor írok a menedzseremnek, hogy másfél hét múlva leforgatjuk a klippet, addig rendezkedjen.
  • Majd én is szólok.
  • Felesleges, tudod nagyon jóba lettek, tuti elmondja neki.
  • Rendben.




Teli hassal olvastam a könyvet, ami épp a kezembe akadt. A 100. oldalnál meguntam és leraktam ekkor ad sétált le a lépcsőn.
  • Mehetünk? – kérdeztem
  • Aha
  • De hova megyünk? Hideg helyre vagy meleg helyre? Mert akkor majd olyan cuccokat pakolok be.
  • Először jussunk el hozzád és utána majd megbeszéljük – mondta álmosan – most pedig megcsinálom a hajam és utána megyünk, jó?
  • Oké – 15 percen belül kész lett és már úton is voltunk a házam felé. Izgatottan felfutottam az emeletre a ruháimhoz. Ad jóval utánam ért fel, én addigra már előkészítettem 2 nagy bőröndöt. – Ennyi elég?
  • Szerintem igen én is 2 bőröndöt viszek. Jó látni, hogy ennyire várod.
  • Hát az ember nem mindennap megy Adam Lambert-tel nyaralni.
  • Na akkor rakj be fürdőruhát.
  • Szóval tengerpartos helyre megyünk?
  • Azt nem mondtam.
  • De akkor minek a fürdőruha?
  • Mit tom' én. Jakuzzi tuti lesz.
  • Jó érv. Na mindegy. Segítesz bepakolni?
  • Már vártam, hogy megkérdezd! – nevetett fel
pár perc alatt készen lettünk. Próbáltam szolidabb ruhákat választani. Oda léptem Ad-hez és belepillantottam a bőröndömbe amit ő pakolt be
  • Hu, ez tele van csillogós cuccokkal
  • Hát még szép.
  • Tudod néha olyan vagy, mint a szarka.
  • Már többen is mondták – ismét felnevetett – de most menjünk.
A kocsiba végig nevettünk, ezen azon. Közösen énekeltük a rádióban adott számokat.
  • Amint hazaérem kiposztolom az új dalt!
  • Jó akkor én is – tettem hozzá.
  • Jaj, de várom már – Ad villámsebességre kapcsolt és 120-szal száguldott ennek köszönhetően 10 perc alatt haza értünk és már száguldott is a laptophoz, hogy kiposztolja én a telefonom keresztül megosztottam Adam kiírását… A dal címe perceken belül trend lett twitteren, a követőim szám percenként 100-al nőtt.
  • Azta' – csak ennyit tudtam mondani
  • Tök jó és pozitív visszajelzéseket kapunk. Nézd! – Kiáltott fel örömében – Már 3 magazin is írt kritikát és tetszik neki.
  • Hát tudod, ha 2 jó énekest össze tesznek…
  • 2 kiváló énekest – helyesbített.
  • Hát hogyne. Látom most nagyon boldog vagy
  • De te is. Tudod milyen öröm ez? Iszonyúan örülök.
  • Ahogy én is. Az első önálló számom a világ legjobb énekesével – bókoltam Adamnek
  • Azért ne túlozz, tudom, hogy a hangi adottságaim nagyon jók, de korántsem a legjobb.
  • Nincs tökéletes, de elég jó főleg ezekhez a mai énekesekhez mérve, Ott van az Justin Bieber, vagy ki, szörnyű.
  • Erre inkább nem mondok semmit.
  • Igen, szerintem se. Jobban járunk – mindketten felnevettünk
  • Olyan könnyű veled beszélgetni és mindenről lehet, mert nincsenek elítéléseid. Ezt szeretem benned a legjobban
  • Hé – löktem meg a vállát – hogy lenne elítélésem, ha egyszer biszex vagyok?
  • Hu, ezt el is felejtettem egy pillanatra. Tényleg mi van Ninával?
  • Hát – elkényelmesedtem a kanapéban – semmi, múltkor láttam őt az új csajával.
  • Ühm, az kellemetlen
  • Aha és még be is mutatott neki. Az volt a legrosszabb, hogy úgy tett mintha semmi sem lett volna köztünk. Érted?! Mintha leszarta volna azt az 1 évet.
  • Ne törődj vele
  • Eddig nem törődtem vele – néztem csúnyán Adamre
  • Bocsi
  • Mindegy. Ez van.
  • Menjünk a medencébe. Nincs is jobb, mint este fürödni, olyan szép főleg a város fényeivel – Adamnek se kellett 2x megismételnie. Pattantam fel a helyemről, pár perc alatt már a medencébe lubickoltam, persze Adamnek szokás szerint több percbe telt. Neki dőltem a medence falának és vártam, hogy jöjjön. Ekkor megjelent egy száll úszógatyába és tényleg nem az a izomagy, de, hogy hót tökéletes az fix.
  • Azt hittem, hogy belefulladátl az úszógatyádba – viccelődtem
  • Eltartott pár percig
  • Igen ezt észre vettem – oda úszott mellém és lefröcskölt – most be fog göndörödni a hajam – nyvalyogtam
  • És még én vagyok az elviselhetetlen – kontrázott
  • Á, szóval nem haragszol ezért?! - Pillanatok alatt ráugrottam és lenyomtam a víz alá
  • Te vagy a leggonoszabb ember a világon
  • Hát, hogyne. Amúgy te kezdted – fogtam rá
  • Nem ez nem igaz, mert te – ő pedig természetesen vissza szólt
  • Tisztára mint az oviba.
  • Amikor még semmi gond nem volt. Tényleg, hogy néztél ki kicsin? - kárdezte komolyan
  • Hát – a város felé fordultam. Tényleg nagyon szép, vagy inkább romantikus – Nagyon csúnya voltam. Szörnyű. Azt hiszem ennél többet nem tudok magamról mondnai
  • Úgy tűnik igaz az a mondás, hogy aki gyerek korában csúnya az felnőttként csoda szép lesz
  • Most magadra gondoltál, nem?
  • Hát részben – nevetett – meg rád is.
  • Maradj már – ütöttem meg megint a vállát.
  • Te elpirultál?
  • Nem, dehogyis, mégis miért? – fújtam egyet
  • Nem tudom, csak kérdeztem
  • Ahogy érzed – nyomtam egy puszit az arácra. Rájöttem, hogy nem fog hülyének nézni, ha néha megpuszilom és nekem is jó ez
  • Ezt mért kaptam? – Fogta meg a kezével az arcát
  • Nem tudom, élvezd ezt is, mert ez se sűrűn van
  • Hát az biztos. Ahogy ez se – mélyen belenézett az arcomba és az arca egyre közelebb került. Jézusom meg akar csókolni. Ha az álcámat adtam volna, akkor most lefröcsköltem magam, de most az egyszer élvezni akartam, mindent. Szóval átadtam magam annak a tudatnak, hogy meg fog csókolni. Lehunytam a szemem várva a csodát, de nem jött semmi se a számra csak az arcomra. Halkan felkuncogott, biztos észre vette, hogy én AZT vártam. Nagyon kellemetlenül éreztem magam majdnem annyira, hogy a szeme előtt sírom el magam, erre én felvittem egy dühös álarcot és felrohantam az egyik vendégszobába lefekvéshez készülődve. Tudtam, hogy jönni fog valamikor bocsánatot kérni, vagy valami hülyeséget mondani csak azt nem tudtam, hogy mikor. Hát kereken 10 perc múlva jött a várva várt kopogás,
  • Mit akarsz? – kérdeztem dühösen
  • Én nem tudtam, hogy te a csókra gondoltál, nem akartam, hogy félre érthető legyen – erre én kinyitottam az ajtót és a szemébe hánytam ezt:
  • Nem?! Tudod általában, ha az egyik ember – jelenestbe ez az ember te vagy – elkezd a másik felé hajolni és előtte a szemét mélyen a másik szemébe mélyeszti az a csók jele
  • Várjunk, te lehunytad a szemed szóval akartad azt a csókot? - tudatán kívül egy kicsit mosolyra húzódott a szája
  • Egyszerűen úgy adta a hangulat, de már bánom. Most pedig alszok, hogy holnap a repülőn kipihent legyek ne, hogy még egyszer megtörténjen
  • Hé, annyira kell az a csók megkaphatod -csücsöritett
  • Köcsög! - nvettem fel, Mint mondtam nem tudok rá mérges lenni. - Na, most már tényleg aludni szeretnék löktem ki a szobából és bezártam az ajtót, majd lefeküdtem és arra a majdnem elsült csókra gondoltam. És ekkor eszembe jutott, hogy már csomószor történt velünk ilyen. Amikor elesett és eggyenesen rám, vagy amikor a paparazzik elől menekültünk és a telefonfülkében voltunk, vagy én ma reggel. Vajon tényleg direkt csinálja, vagy néha ő is akarja? Nem, ez nem lehet, csak bebeszélem magamnak...Jó éjszakát nekem.

****


  • Istenem! Még mennyit kell várni míg sorra kerülünk? – nyávogtam mikor épp sorra kerültünk
  • Épp ennyit – oda léptünk a nőhöz, mikor meglátott csak kapkodta a levegőt mondanom se kell, hogy maikor Adam-t is meglátta, akkor teljesen kába lett
  • Én...izéé – hebegett a nő. Elénk tolt egy papírt és egy tollat
  • Autogram – kiáltottunk fel Adammel. Gyorsan aláírtuk és már Adam mondta is a nőnek
  • Nézze, nem szoktam ilyeneket csinálni, de fontos, hogy eg ymostani járatra kapjunk jegyet, mert sietek, megérti?
  • Igen, persze. Hova szeretnének menni? - kérdezte tőlünk még mindig kábán
  • Hawaii-ra – mondta Adam. Na, erre az én szemem is elkerekedett
  • Hawaii-ra megyünk?
  • Aha – nevetett.
  • Van 2 jegy az első osztályba. 10 perc múlva indul.
  • Tökéletes! – kiáltottam fel – Mennyi lesz? - kifizettük és már indultunk is a gépre, hogy úton legyünk Hawaii felé, ahol több mint 1 hetet fogunk eltölteni ismeretlen emberek között kettesben.

2012. június 1., péntek

14.Fejezet


Jaj, Gina gyere már! Szükségem van rád és egy csajos estre. Már minden kész, csak a legfontosabb dolog hiányzik méghozzá a partnerem. Azt mondta fél óra múlva itt lesz, de pontosan 3 perce múlt fél. Fent minden bekészítve, pattogatott kukorica minden mennyiségben és a filmek is be vannak készítve. A fejem széthasad a fájdalomtól, ráadásul be van dagadva az én külön „fejbe verem sajtá magamat” akciómtól. Hát igen...Egy nagy zacskó fagyasztott zöldséget szorongatok a fejemen. Remélem holnapra nem lesz ennyire látható ez a piros kinövés, mert így úgy nézek ki mint aki épp szül egy új fejet és holnap pedig emberek közé kell mennem. Előre látom a címlap sztorit! „ Új fejet növeszteni gáz vagy ciki?” Szerencsére agyrázkódásom nincs, legalábbis gondolom. Az a legrosszabb, hogy semmit se tudok csinálni, mert a tv-ben semmi értelmes sincs és a zenétől még jobban fáj a fejem. Egészen mostanáig nem gondoltam Adamre, komolyan világ rekord. Viszont most már hiányzik. A hangja, a nevetése...Felhívom, gondolom nem zavarom. Legalábbis remélem. Jaj, hol van a telefonom? Nyávogva felálltam a kanapéról és mint egy 80 éves öregasszony, -görnyedt háttal, egyik kezemmel a csípőmet fogva – elindultam fel a szobámba. Más szemszögből nézve elég vicces lenne, de így nem az. Szép lassan felmásztam az emeletre és megkerestem a telefonom. Nem kellett sokáig keresnem a nevét, hamar megtaláltam és hívtam is. A 3. csörgésnél már fel is vette.
  • Szia! Zavarlak? - kezdtem bele
  • Szia! Hát őszintén?! Épp egy dalírás közepébe vagyok, de érted bármit!
  • Akkor szerintem nem zavarlak
  • Nem zavarsz! Ugye nem bántottalak meg?
  • Nem de, hogy is. Nem bántanál emg ezzel, de tényleg nem baj?
  • Nem, persze, hogy nem.
  • Jól van. Őgy is csak egy kicsit foglak zavarni, mert mindjárt jön Gina. Csapunk egy úgy mond csajos estét. Jó lesz vele beszélni is.
  • Mondom, hogy nem zavarsz. Jaj, Tommyít mostanában nem is látom, úgy levannak egymással foglalva. Jó látni, hogy boldogok együtt.
  • Aha, tényleg.
  • Nem igazán szimpatikus neked Tommy, ugye?
  • Hát. Maradjunk annyiba, hogy amíg nem bántja meg Ginát, addig nincs vele semmi bajom.
  • Hát értem. De tényleg oylan jó lenne találni egy társat, akit tényleg szeretni lehet.
  • Hát igen.
  • Úh, ne haragudj. Tudom nem kellett volna ezt most így fől hoznom.
  • Nem semmi gond, úgy is mindig rajta jár az eszem.
  • Katy. Figyelj rám. Nem tudom miért nem mondod el, de már kezdem megszokni. Megmondom őszintén, hogy ez nekem úgy jön le, hogy nem bízol bennem.
  • Én bízok benned – csattantam fel
  • Hallga végig. Amióta őt szereted azóta nem vagy önmagad, tönkre tesz lelkileg téged és tudom nagyon nehéz, de lehet, hogy el kéne felejtened őt.
  • Igen én is erre jutottam, de nem megy. Túl nagy áldozat lenne nekem. Ki kéne zárnom az egész életemből és tudom, hogy neki is jelentek valamit.
  • Nem irigyellek. Tudod te tényleg értékes ember vagy és egy nagy fasz kalap lehet az az ember – vajon akkor is ezt mondaná, ha tudná, hogy saját magáról beszél így?
  • Nem, épp ez a legrosszabb. Ő is egy nagyon értékes ember és nem ő tehet arról, hogy nem lehetünk együtt.
  • Na akkor már tényleg nem értem. Ha nem ő tehet róla, akkor ki?
  • Senki – kiáltottam bele és már megint sírtam – Az isten szerelméért meleg a srác – Amint kimondtam meg bántam, lehet, hogy itt a vége. Néma csönd következett be. - Adam, itt vagy?
  • Igen. Hát ez most sokkolt.
  • Figyelj, én meg tudom magyarázni – Csak ne veszítsem el, ennyit kérek
  • Mit? Amúgy nem tudom ki lehet az. Tényleg. De, ha meleg még lehet, hogy van esélyed.
  • Aha, ha operálok magamnak egy hímvesszőt – egyszerre könnyebbültem meg és nehezedtem meg
  • Nem úgy értettem. Lehet, hogy azt hiszi magáról, hogy meleg, de az is lehet, hogy nem látta meg még az igazit.
  • Jaj ugyan már. Te is tudod, hogy ez nevetséges – bele nevetett a telefonba
  • Hát, de most miért?
  • Oké, veled volt ilyen?
  • Hát őszintén? Volt egy lány, aki egy pillanatra, na jó többre megmozgatta a fantáziámat, de azóta semmi.
  • Hu, de szerencsés lehetett a lány. Több millióan ölni tudnának ezért – ahogy én is, persze ezt már nem tettem hozzá – És, hogy történt?
  • Hát igazából már nem tudom. Így alakult.
  • És azóta szoktál rá gondolni?
  • Hát minden nap gondolok rá, de úgy mint egy barát, ritkán jön az, hogy úgy nézzek rá.
  • Aha, értem – hu, de irigy lettem. Remélem nem tetszik a lánynak. - ÉS te tetszel neki?
  • Nem hinném, de mint mondtam annyira nem hat meg a dolog.
  • Rendben. Most mennem kell, mert Gina megjött. Jó dalírást és éjszakát. Puszi. - Nem vártam míg elköszön gyorsan leraktam és elindultam araszolva az ajtóhoz. - Szia! Gyere be!
  • Szia! Hát veled meg mi történt? - próbálta elmondani a nevetése közben. Mint mondtam vicces lenne, ha...
  • Majd ezt is elmondom többek között. Menjünk fel. Először beszélgessünk és utána nézzünk filmet, vagy fordítva?
  • Ahogy elnézem a beszélgetés fontosabb...
  • Na igen. – Felaraszoltunk a szobámba és én a helyemre feküdtem Gina epdig mellém, de hassal. Az állát a két kezével tartotta.
  • Na mi történt?
  • Szokásos, Adam.
  • Ja akkor mindent értek.
  • Hát neki rohantam a falnak szándékosan, ha úgy vesszük.
  • Gyökér. De most komolyan.
  • Most vissza vágnák, de igazad van. Képzeld holnap megyek beszélni a jövendőbeli albumomról.
  • Igen? Ez tök jó!
  • Aha, amúgy igen. Valami majd le fogja kötni az időmet. Amúgy mi van veled és Tommyval?
  • Hát megvagyunk. Ma vagyunk 3 hetesek.
  • Már majdnem egy hónaposok – boldogsággal tölt el, hogy kettőnk közül neki összejön minden. Olyan, mint ha testvérek lennék, vagy még annál is több. - De megkérlek arra, hogy öntsd ki a szívedet, kérlek.
  • Hát jó. - Becsuktam a szemem, mély levegőt szívtam és mindent elmondtam – Amikor vele vagyok, akkor úgy érzem, hogy én vagyok a világon a legboldogabb embere, amikor látom molyosogni, akkor az felcsigaz. Amikor belenéz a szemembe nem bírom megálni, hogy ne mosolyogjak, sokszor beszélek hülyeségeket, de ő megérti. A legrosszabb az, hogy ő nem tud róla és legszívesebben elmondanám, de félek. Nem szeretném őt elveszíteni. Nagyon, nagyon szeretem és megmondom őszintén, remélem nem haragszol emg, hogy nem tudnék köztetek dönteni és ez engem felidegesít, hiszen téged évek óta ismerlek, őt meg pár hónapja.
  • Jaj, Katy! - megölelt – Tudod most, hogy így felhoztad rájöttem, hogy én nem voltam igazán szerelmes belé és én se tudnék választani közted és Tommy közt.
  • Most ha nem ilyen helyzetben lennék, mint amilyenbe vagyok, akkor emgsértődnék, de az a baj, hogy pontosan értem mire gondolsz.
  • De ez tényleg elég tré.
  • Hát igen, de nem hiába mondják, hogy a szerelemnél nincs erősebb dolog, csak az utálat.
  • Aha.
  • De elég ebbőla nyálasságból. Jézus, tényleg mostanában tiszta nyálas vagyok.
  • Igen, egy kicsit.
  • Na akkor most pedig a film.
  • Mit nézünk
  • Hát szerintem valami vicces legyen
  • Igen, ez jó ötlet
  • Amerikai pite 5?
  • Az jó.




Hát ez a film egy nagy marhaság. Talán ezért vicces, azért ez elég szánalmas, hogy az egész a szexről szól, de azért tényleg vicces. Most erre van szükségem, semmi másra. Reggel mikor felkeltem és megláttam a nagy kupit már tűnt olyan jónak a tegnap esti program, valamint a mai program. A fejem egész jól van, már csak egy hatalmas piros dudor van rajta, ami egész jó, de nem elég jó. Gina még alszik, ha gonosz lennék felkelteném, de most nincs erre is energiám. Szóval kedvesen írok egy cetlit neki ezzel a felirattal „ Takaríts ki különben kinyírlak” és kimentem a szobából sminkelni. Kivételesen felkentem magamra egy egész rakás alapozót és a cégeredmény egy barna picsa, de legalább már nem piros. Most jöhet a púder és a szemfesték, aztán a hajvasalás. Mivel nem egy díjkiosztóra vagy fellépésre megyek ezért nem fogok kiöltözni. Szürke cica naci, egy kicsit hosszított fehér póló amin van valami fekete minta és egy fekete mamusz. Gyorsan kiosontam a házból még mielőtt Gina felkel és el kezd tiltakozni. A mai napomat nem szeretném elcseszni szóval próbálok a pozitív gondolatokra gondolni és nem Adamre. Tudom beteges vagyok, de a szerelem nem normális dolgokat tesz az emberrel. Mint ez bebizonyosodik. Komolyan, ha belegondolok mennyit változtam mióta Adam-t ismerem…Teljesen más voltam. De ez a múlt, most ilyen vagyok és e szerint kell folytatnom az életemet és csak azért se fogom gyászolni a régi énemet, mert vissza hozom a kívülről kemény csajt és így lesz a legjobb. Szokásomhoz hívően beszereztem málna ízű jégkását, egy jó nagy adaggal, hadd fagyassza le az agyam, mert akkor békén hagynak majd, remélhetőleg. Annyira nincs kedvem ehhez a turnéhoz főleg ezzel a csapott társasággal. Hirtelen megálltam a meglepettségem miatt, a jégkásámat véletlenül elejtettem és csak előre meredtem. Egy bizonyos párra.
  • Nina! - sóhajtottam fel. Aki épp az újdonsült /?!/ barátnőjével ücsörgött egy padon. Nem látta, ahogy lelejtettem a jégkásám, de nem sokkal később ő is rám meredt és az a lány is...Ez nem lehet, ilyen hamar túllépett rajtam?Az, hogy? Én...én...a gondolataimat egy kislány zavarta meg miközben próbálta elhadarni, hogy autogramot szeretne. Én aláírtam neki. Aztán elindultam. Feléjük. A francba, hogy nincs kocsim! Köszönjek, vagy ne? Ha nem köszönök akkor az azt jelzi, hogy féltékeny vagyok, de nem vagyok az. A francba már, ha nem vagyok az, akkor miért áraszt el engem a düh és a szerelem? Úgy tűnik még mindig szeretem őt. Francba, a fejemen is van egy nagy púp. Idő közben egyre közelebb kerültem hozzájuk épp annyira, hogy megálltam előttük.
  • Sziasztok! - köszöntöm miközben beletúrtam a hajamba.
  • Szia Katy – köszönt Nina kedvesen
  • Te voltál a kedvencem a versenybe! - ujjongott a csaj.
  • Aha, köszi – próbáltam nem túl bunkó lenni, de hát megnézem azt az embert aki a helyembe kedves lenne.
  • Ő itt Chelsea az új barátnőm. - mutatta be végre Nina
  • Szóval Chelsea. Örülök. Leglaább boldog vagy vele Nina? Ha már velem 1 éven át játszottál..
  • Jaj kérlek ne ekzd el. Sajnálom. Tönkre tettem az én hibám, mert hittem Sydneynek, de már tovább léptem és boldog vagyok vele, szeretem őt.
  • A francba veletek – Úgy tűnik a mai nap kedvenc szava. Fogtam magam és elviharoztam. Túlságosan is hamar értem a helyszínre és nem voltak hajlandóak beengedni ezért képmutatóan otthagytam őket és elmentem egy újságoshoz, hátha van valami érdekes dolog. Hát érdekesnek nem mondható, de felháborítónak annál jobban. Címlapon:Katy egy agresszív majom”. Milyen jó nekem. Gyorsan a 15. oldalra lapoztam és szembe találtam magamat egy 5 éves képpel ahol egy meleg bárba voltam és egy csajnak felvolt akasztva egy mű... és épp azzal cumiztam. Hát mentségemre szóljon, hogy be voltam csiccsentve. Na, mindegy. Úgy tűnik a múlt nem felejt. „ Pár újságírók Katy házánál gyülekeztek, mert szerettek volna egy kicsit beszélgetni Katyvel. Katy egyből felkapta a vizet, mint egy idegbajos. Rájuk ugrott és utána rájuk csapta a z ajtót. Utána jött Adam Lambert aki nagyon gyorsan betolakodott és bemutatott az újságíróknak. Komolyan mit vétettünk, hogy ezt kapjuk?” A cikket Joe Rayn írta. Hát kapd be Joe. Ez..egyszerűen...felháborító! Mi szent szarért kavarják a nagy vödör szart. Kezdjük ott, hogy egy tucat újságíró volt ott és követtek és nem ugrottam rájuk és körbe vettek. És a kérdés enm az, hogy ők mit vétettek, hanem az, hogy én mit vétettem, hogy ezt kapjam?!


***



Azon a hülye megbeszélésen is felidegesítettek. Osztják nekem az észt, hogy mit tehetek és mit nem. Ne, hogy már ők mondják meg, hogy mit csináljak. Örüljenek annak, hogy egyáltalán elmegyek. Nem vagyok kis gyerek. Felnőtt nő vagyok, néha nem úgy viselkedek, de akkor is. A Sony stúdióval pedig megkötöttem a szerződést és azt beszéltük, hogy amint vissza érünk a turnéról elkezdünk jobban foglalkozni a dalokkal, addig próbáljak én összehozni valamit. Ez legalább jó hír részben, mert fogalmam sincs, hogy hogy fogok összehozni pár dalt...Bár mondjuk egy van. Ha úgy veszem ez a nap azért jó, mert ennél rosszabb nem lehet. Komolyan, mit várok az élettől? Tudom számos olyan ember irigyelné azt ami nekem van, de biztos vagyok benne, hogy azért ők se örülnének ennyire, vagy mégis?! Most, hogy jobban belegondolok szánalmasnak érzem magam azért, amiért ennyire tönkre tud tenni egy álom pasi. Tényleg tök gáz. Nem fogom tönkre tenni az életemet emiatt, de komolyan. Bármilyen nehéz is lesz, de túl teszem magam Adam-n. Fel is hívom ennek örömére Ginát. Nem sokára haza értek remélem össze pakolt és nem haragszik rám, amiért ráruháztam a rendrakást. A 3.teleofn csörgésre felvette.
  • Szia – kezdtem én aranyosan
  • Szia – mondta egy kissé haragosan
  • Nagyon haragszol rám?
  • Nem igazán. Csak azért jobb lett volna, ha segítesz.
  • Tudom ,de sietnem is kellett és semmi kedvem nem volt hozzá. Sajnálom
  • Mindegy, erre valók a barátnők.
  • Képzeld meg fogadtam magamban valamit.
  • Na mit? - végre előbújt a hangjából az a Gina akit én szeretek.
  • Azt, hogy elfelejtem Adam-t
  • Hu, de nagy szavak kis embertől.
  • De most komolyan.
  • Aha, hát sok sikert. Kár, hogy messze van Szilveszter, mert akkor ez lehetne újévi fogadalom.
  • Tudod, hogy nem hiszek abba, minek ahhoz újév, hogy megfogadjak valamit? Egy nagy hülyeség az egész.
  • Mondja ezt egy olyan ember, aki
  • Ne figurázz ki babám – vágtam a szavába – Na, szóval nincs kedved ma elmenni buliba?
  • Jé? Te buliba akarsz menni.
  • Jaj, ne játszd már az értetlent. Tudod, hogy szeretek¸elmenni lazulni, kikapcsolni, csak mostanában nem sok időm volt és, ahogy elnézem egy jó ideig ez a legmegfelelőbb alkalom ahhoz, hogy elmenjek szórakozni.
  • Igazad van. Mikor érsz haza?
  • Pár perc.
  • Jó akkor én egy fél órával később felmegyek hozzád, mert nem rég végeztem a munkával.
  • A mai kliens pattogott?
  • Nem, hál istennek sőt tetszett neki a smink, amit csináltam neki – dicsekedett Gina
  • Hát még jó. Te profi sminkes vagy. Az a modellügynökség jól járt veled.
  • Ha te mondod
  • Oké, akkor siess. Addig kiválasztom a ruhám.
  • Jó, amúgy mi volt azokon a megbeszéléseken?
  • Ú, ne is kérdezd. Teljesen elfárasztottak 10 órától este 7ig bent tartottak.
  • Tiszta szar.
  • Az. Na, szia. A kulcsot tudod, hol találod.
  • Aha, szia. Cuki ruhát válasz és én is a te ruhádba megyek sokkal jobb ruháid vannak.
  • Aki megteheti....
  • Na azért én se vagyok csóró
  • Nem mondtam. Na, szia – kinyomtam még miután feljött volna még egy téma, mert már 3 perce szobrozok a kapu előtt, mert nem tudtam előhalászni a kulcsomat. Végre megint úgy éreztem, hogy vissza kaptam a régi életemet. Ettől teljesen felcsigáztam magam és ugrálva, fütyürészve hasítottam fel a szobámba. Boldogan hajítottam szét az összes „parti” ruhámat és boldogan pakoltam vissza miután megtaláltam a 2 legjobbat.http://www.google.hu/imgres?um=1&hl=hu&sa=N&biw=1143&bih=450&tbm=isch&tbnid=zu3VtYt4B_qW2M:&imgrefurl=http://www.divatbolt.hu/alkalmi_ruha/noi_mini_party_ruha_adc5565-schwarz&docid=VdS5Sq1g_3G_jM&imgurl=http://www.divatbolt.hu/images/ID-0933-1.jpg&w=670&h=670&ei=6dKWT66jIdDesgbawrT9DQ&zoom=1&iact=hc&vpx=324&vpy=112&dur=1426&hovh=225&hovw=225&tx=88&ty=171&sig=115833614570600349106&page=2&tbnh=122&tbnw=143&start=20&ndsp=26&ved=1t:429,r:2,s:20,i:119 http://www.google.hu/imgres?um=1&hl=hu&sa=N&biw=1143&bih=450&tbm=isch&tbnid=5y9OiFxvM-LHKM:&imgrefurl=http://www.divatbolt.hu/alkalmi_ruha&docid=WB2usUUHyel7QM&imgurl=http://www.divatbolt.hu/images/ID-0927.jpg&w=670&h=670&ei=6dKWT66jIdDesgbawrT9DQ&zoom=1&iact=hc&vpx=469&vpy=128&dur=345&hovh=225&hovw=225&tx=141&ty=142&sig=115833614570600349106&page=1&tbnh=99&tbnw=101&start=0&ndsp=20&ved=1t:429,r:4,s:0,i:76 Kivételesen meg fogom engedni Ginának, hogy kisminkeljem. Én is azért tudok egész jól sminkelni, mert hát volt kitől tanulnom és biztos vagyok benne, hogy ha majd lesz egyszer egy turném, akkor ő lesz a sminkesem. Ha pedig nem vállalja el, akkor magammal rángatom. De mért ne vállalná el?! Velem lehet, jól fog keresni. De Tommy…Jaj, istenem, mi lesz, ha emiatt nem vállalja el? Ha őt választja és elhagy fél évig? Viszont az útjába se szeretnék állni. Úgy tűnik még se fog engem elkísérni. Hát igen ez az én formám. De hát most mit mondhatnék? Gina léptei zavarták meg a gondolataimat. Gyorsan felmázoltam magamra a ragyogó mosolyt, hogy mit se sejtsen ezeken a dolgokon.
  • Te tényleg nagyon boldog vagy – ölelt meg
  • Mint mondtam próbálkozom.
  • Egész jól megy.
  • Ha csak egy rajongó lennél és meglátnál így, de nem ismernél úgy, ahogy ismersz, akkor megmondanád, hogy mű?
  • Nem.
  • Akkor nagyon jól megy – mondtam magamnak
  • Ha nem jön be az nekesi pálya mehetsz színésznek.
  • Kösz, a'sszem maradok az éneklésnél. Na ne húzzuk az időt. Megengedem, hogy kisminkelj.
  • Egész nap sminkelek, de te még beleférsz.
  • Én is így gondolom. – Leültem egy székre és elkényelmesedtem. – Tudod gondolkodtam valamin.
  • Micsodán?
  • Hát, hogy majd még nem most lehet, hogy el fog indulni a turném és, hogy nem lennél-e a sminkesem... - Gina keze a semmibe esett le és meredt rám – Most mi az? Ha nem akarsz, akkor megértem, csak gondoltam megkérdezem, mert hát még is csak te vagy a legjobb barátnőm.
  • Hé, hé ne hadarj. Szívesen leszek a sminkesed.
  • Tényleg? És Tommy?
  • Tommyval, majd tudok találkozni is
  • Igen, igen! Tudod mit felfogadok még egy sminkest és , ha te nem leszel ott, mert mondjuk Tommyval találkoztok, akkor majd ő helyetesít.
  • Látod? Tök egyszerűen meg lehet odlani.
  • Én tökre paráztam, hogy nem fogsz velem jönni.
  • Nyugi. Most pedig csukd le a szemed.
  • Azonnal.
Szinte pár perc alatt készen lett és épp egy taxiban ültünk a kiválasztott bár felé. Szerencsére volt egy üvegfal, ami elválasztott a sofőrtől így biztosított számunkra egy kis szabad teret.
  • Bocs, hogy mindig meleg bárba rángatlak el – néztem bocsánatkérően Ginára
  • Semmi gond amúgy is itt van nekem Tommy. Ha jönne valaki aki szimpatikus lenne neked akkor össze jönnél vele?
  • Most nem, de ha jobban megismernél akkor igen, de félek, hogy akkor is Ad járna a fejemben
  • Egyszer úgyis kihevered a fejedből.
  • Remélem.
  • Tuti kifogod, mert különben nem lesz gyereked és nem leszek keresztanya.
  • Hülye – mondtam nevetés közbe
  • De most komolyan- nevetett ő is.

A taxist kifizettem és már hasítottunk is be a klubba. Ez szinte már a törzs helyünk szinte mindig ide járunk, mert itt sokkal jobb a hangulat, mint egy normális klubba, mert itt mindenki kedves és aranyos. Itt ismertem meg Ninát. Ha megkérdezné valaki tőlem, hogy ha vissza mehetnék- e az időben akkor ismét összejönnék-e vele, akkor azt mondanám, hogy igen. Mivel ez az időszak nekem nagyon boldog volt és fontos szerepet játszott abban, hogy itt tartsak. Az első utunk a bárpulthoz vezet, ahol iszunk egy kis hangulat növelő vodkát. 2 pohár után meguntuk és mentünk táncolni méghozzá a parkett közepére.
  • Nézd azt a srácot ott – mutatott Gina mögém. Hmm, nem rossz
  • Jóféle
  • Menj és beszélgess vele.
  • Én nem kedvezményezek éls tuti meleg.
  • Nem biztos, nem nézz ki annak és én sem vagyok az és tudod, hogy ide nem csak forróvérűek járnak.
  • Nagyon vicces vagy.
  • Most komolyan csak menj el arra, semmi mást ne csinálj.
  • Honnan tudjam, hogy nem a hírnév miatt járna-e velem?
  • Ha nem mész el arra én magam rángatlak.
  • Jó,jó megyek már.
Gyorsan vettem még egy kis alkoholt és a kezemben a pohárral elindultam felé. Leültem a mellette lévő boxba. Ittam csendesen közbe pedig néztem Ginát aki egyedül táncolt és ő is nézett engem. Az italomat már szürcsölgettem és kezdtem megunni, hogy ott ülök, mint egy nyomorék. Felálltam és ekkor lépett oda hozzám.
  • Szia! Ne haragudj, hogy leszólítlak, de annyira tetszel és szeretnélek közelebbről megismerni persze csak, ha nem bánod és tényleg bocsi, ha zavarlak. - Hadart
  • Szia – mosolyogtam el – Nem zavarsz.
  • Én Jack vagyok
  • Én meg Katy vagyok.
  • Hozzád illik ez a név. Iszunk valamit?
  • Persze – rámosolyogtam Ginára, aki vissza mosolygott rám. 3 órán át beszéltünk erről-arról többek között arról is, hogy ő nem nézz tehetségkutatókat így váratlanul érte, hogy én onnan származok, ami jó, mert nem azért jött oda hozzám, mert hírnévre vágyik. Nagyon megkedveltem és randira is hívott, de nem tudom, hogy tudnám-e úgy szeretni, mint Ad-t. Ginának legalább 5x elmeséltem mindent szóról szóra. Ő csak annyit mondott, hogy ne így álljak hozzá, hogy úgy se fogom őt annyira szeretni, mert soha nem lehet tudni.
  • Hát remélem igazad van Gina – ezzel elaludtam…

2012. május 6., vasárnap

2012. május 5., szombat

13.Fejezet!!./Bocsi a késésért!.:))./


Egyfolytában a tegnapi napon gondolkodok. Mű csók, ölelkezés, közelkerülés...Ginának is vagy fél órán át róla álmodoztam és a történtekről, aztán emgunta és haza ment én pedig még mindig úgy érzem, hogy nem mondtam el semmit se, de ezt ki kell adnom magamból, mert ez nem tesz jót nekem, most is sírok…Ezért írtam egy dal szöveget, minek az lett a címe, hogy „Reménytelen szerelem”, nekem nagyon tetszik ez a dal, mivel az érzéseimről szól és biztos, hogy benne lesz a következő albumomba. Már délután van. Hamar eltelt a nap, mivel megbeszélést tartottunk az America next super star rendezőivel és döntőseivel, hiszen el fog indulni a fél éves turné Amerikába. Őszintén megmondom, hogy imádok énekelni, de semmi kedvem sincs a sok nyomorék ember közt tölteni azt a fél évet főleg úgy, hogy Sidney is ott lesz. Inkább maradnék itthon Adammel és Ginával, viszont, ami jó hír ezzel a turnéval kapcsolatban, hogy Adam az utolsó 3 hónapban végig sztár fellépő lesz, azaz a második része már egész jó lesz, legalábbis remélem. Adammel tegnap igazunk lett, hiszen tele van az újság velünk, és címlapon a mű csók van, az összes olyan újságot megvettem, amiben benne vagyunk, hiszen kíváncsi vagyok a cikkekre. Az összesbe leírták, hogy biztos járunk és Adam egy csaló és egy hazug dög, meg ilyesmi. A legdurvább cikk pedig ez volt „ Szinte már biztos, hogy össze fognak házasodni, hiszen már össze is költöztek.” Bírnám, ha igaz lenne, de nem igaz és nem akarom, hogy tévhitekben higgyenek ezért felmentem twitterre és elkezdtem cáfolni a híreket. Adam menedzsere is cáfolta őket, mert Adam nem ér rá…fodrásznál van, kíváncsi vagyok a hajára, azt mondta, ha kész lesz eljön hozzám. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz, remélem nem lesz nagy változás, mert ez az oldalt lenyírt séró nagyon elnyerte tetszésemet. Unatkozok, legszívesebben kimennék sétálni, de a ma reggeli pletykák miatt inkább nem megyek sehova, azt hiszem sütök valami sütit. Valami egzotikus sütire gondoltam, találtam is egyet, de amin megláttam a receptet, a közönséges, de nagyszerű csoki torta mellett döntöttem, de egy volt a bibi, nincs itthon kakaó por. Csak el kell mennem egy kis közértbe. Ezért felvettem egy farmer rövid gatyát, szürke pulóvert, egy napszemüveget és egy neon zöld baseball és egy Nike cipőt. Minél hamarabb kell megjárnom, emrt annál kevesebben fognak felismerni, de szerintem nem engem fognak támadásba venni, hanem Adam-t ezért inkább ledobtam a sapkát, hiszen engem leszarnak, ha itt van Adam és ezért hálás vagyok, hogy nem engem zargatnak. A bejárati ajtómat bezártam és, amikor kinyitottam a kapumat, akkor úgy 10 újságíró nyomta a pofámba a mikrofonjukat én meg ijedtembe rájuk csaptam az ajtómat. Chh, még, hogy Adam-t nyaggatják, gratulálok a hülye felfogásomnak. Nagy levegőt vettem és kinyitottam újra a kaput és most kimentem. Az utamból arrébb löktem 2 újságírót és gyors léptekbe elindultam a bolt felé. Olyanokat kiabáltak, hogy „Mi van köztetek Adammel” vagy „Mióta vagytok együtt”.Kész, ebből most van elegem, megfordultam és megvártam, amíg oda jönnek hozzám. Egy fél kört alkottak körülöttem.

  • Most fogom elmondani először és utoljára. Mi nem járunk Adammel, mi nagyon jó barátok vagyunk és egyikünk se adná fel a barátságunkat, holmi szerelemért és, ha fel is akarnánk adni, akkor se tudnánk, mert Adam MELEG – a meleg szót kihangsúlyoztam, – Nem tudom ,hogy miért nem képesek felfogni ezt az egy szót. Ennyire idióták, vagy mi? - Remélem elég hihető volt...
  • Akkor mik voltak azok a csókok?!
  • Azok nem voltak igaziak, csak kíváncsiak voltuk, hogy mennyire terjedne el ez a pletyka. De tudják mit?! Szánalmasak, hogy így tönkre tudják tenni az ember életét. Most pedig el kell mennem venni kakaóport. Ágyő – intettem és elviharoztam. Nekem kell egy kocsi és egy jogosítvány. Ez így nem normális én nem azért lettem énekesnő, hogy ne elgyen magánéletem, hanem azért, hogy azzal foglalkozzak amiben jó vagyok és amit csinálni szeretnék. Szerencsére hamar megjártam. A csokitorta kész volt és beraktam a hűtőbe, de úgy éreztem, hogy Adam nélkül nincs életem. Azzal nyugtattam magam, hogy már csak pár perc/óra és itt lesz. Addig viszont muszáj lekötnöm magam valamivel, mert különben beleőrülök. Vajon elég időt töltök a rajongóimmal? Nem, nem hinném. Itt az idő egy kis kérdez-felelek játékra. Megragadtam a telefonomat és lefeküdtem a kanapéra, majd bekapcsoltam a tv-t, hogy legyen valami alap zaj. A kérdések csak úgy záporoztak, mint az északi sarkon a hó.
    Mit gondolsz a paparazzikról?
    Hmm, hát nekem nincsen velük bajom addig míg tisztában vannak a határokkal”




Kedvenc ennivaló?”
Rántott sajt, sült krumplival”


Megbántad, hogy jelentkeztél a versenybe?”
Nem, ezt soha nem fogok megbánni, mindig erről álmodtam és a verseny által szert tettem egy nagyon jó BARÁTRA, Adamre.”




Szóval, akkor nincs köztetek semmi?”
Nem nincs, csak a paparazzók mindent kifiguráznak. Nagyon jó barátok vagyunk. Ennyi”




Akkor lehet szó közös duettről?”
Majd meglátjátok.;).”




Mikor jön ki az első albumod?” Ezen elgondolkodtam, aztán pár perccel később válaszoltam
Nem tudom, valószínűleg a túrné után, de nem sokára megjelenik a versenyben elhangoztt dalok albuma. Elégedjetek meg ezzel, egyenlőre. Tudjátok a türelem rózsát terem.;) Viszont most megyek és elszórakoztatom magam. Sziasztok”
Igazából szó sem volt szórakozásról, mert ezen az albumon el kell gondolkodnom. Tényleg jó lenne minél hamarabb megcsinálni. Sok kiadó írt nekem a lemez kiadásról, de még nem jeleztem senkinek se vissza, viszont most itt az idő. Kikerestem a Sony Music telefonszámát – mivel ez az egyik legjobb kiadó – és telefonáltam is. A telefonálást hamar lerendeztük, mert holnap személyesen fogunk találkozni. És ekkor csöngettek. Remélni tudtam, hogy Adam az. A szívem vadul kalimpálni kezdett, miközben indultam az ajtó felé. Valahogy úgy éreztem, hogy ő az és úgy tűnik jól éreztem. Kinyitottam és ő állt az ajtóban. Végig mértem. Egy magasszárű csizma, fehér csőfarmer és egy hozzáillő kapucnis kék pulóver, ami a fején hevert és egy napszemüveg takarta el csinos arcát.
  • Szia! Azt hittem már soha nem jössz – rámosolyogtam és arrébb álltam, hogy be tudjon jönni.
  • Hát először még haza mentem és kezdtem valamit a hajammal
  • Na muti! - leültem a kanapéra ő pedig követett
  • Nem tudom elég gáz lett. Kérlek ne nevess ki.
  • Nem foglak kinevetni, amúgy is gyorsan nő a hajad. Na, mutasd!
  • Te akartad. - lehúzta a fejéről a kapucnit és a napszemüveget ledobta a földre – Nagyon rossz?
  • Hmm – Érdekesen fürkésztem az arcát, a haja felvolt zselézve és a hajvégébe pedig szőke festék volt, viszont oldalt a fülétől olyan 2 cm vastagságig le volt borotválva és kiemelte a cuki fülét. Nem rossz. Az előző jobb volt, de nekem tetszik.
  • Tényleg?
  • Igen, tényleg tetszik.
  • Nekem akkor se tetszik. De kedves tőled, hogy ezt mondod.
  • Szerintem neked is tetszik csak még fura. Körülbelül fél évig ugyanaz a hajad volt és most hirtelen a hajad teljesen átalakult, szerintem várj egy kicsit és utána megszokod.
  • Talán igazad van és szerinted, mit csináljak vele, ha pár hét után se fog tetszeni?
  • Szerintem oldalt legyen egyenletes.
  • Köszönöm. - mondta és megölelt. A szívverésem az egekbe szökkent. - És miért tetszett annyira a régi hajam?
  • Nem tudom. Vagyis igen, de pontos magyarázkodást ne várj tőlem. Azt hiszem illet hozzád, mert az a haj különleges volt és te is az vagy. Valamint szerintem jól állt neked, szexi voltál benne – magam se hiszem el, hogy ezeket a szavakat kimondtam – Azt hiszem ennyi.
  • Elpirultál! - rám mutatott és nevetett, mint egy kis gyerek. Igen én így szeretem őt.
  • Aha, oké. Képzeld írtam egy dalszövegeket. Megnézed?
  • Igen, persze, hogy ne.
Felfutottam és olyan 10 perc után megtaláltam. Annyira feledékeny vagyok, mi lesz velem öregkoromban? A lapot oda nyomtam Adam kezébe és vártam, hogy végig olvassa és véleményt mondjon.
  • Őszinte véleményt szeretnél?
  • Csak azt.
  • Oké. Szóval, ha jól látom önmagadból indultál ki és abból a titkos pasiból. - Bólintottam és fintorgott egyet, mert még mindig nem mondtam el neki, hogy ki tetszik nekem, de hát, hogy mondhatnám el?! – Tetszik, hogy van alapja viszont szerintem túl sok a szöveg a refrénbe. Egy kicsit csiszolni kéne belőle és szerintem egy jó dal születne.
  • Köszi, amúgy azon gondolkodtam, hogy lehet, hogy még nem kéne elkezdeni a videoklip forgatást.
  • Miért? Rám nézett meglepetten. Pupillája kitágult.
  • Hát ma beszéltem az egyik lemez kiadóval és holnap ülünk le, hogy jobban megtárgyaljuk az ügyet és szerintem bő fél év mire kijön és nem szeretném, hogy ilyen hamar megjelenjen a videoklip. Persze, ha neked nem tetszik ez az ötlet, akkor elfogadom és belemegyek, hogy most csináljuk meg.
  • Teljesen megértem.
  • Tényleg? - néztem rá megkönnyebbülten
  • Igen, viszont ma szólt a menedzserem, hogy elintézte, hogy az egyik legjobb videoklip tervező csinálja a mienket. Mi lenne, ha leforgatnánk a klipet, de csak 2-3 hónap múlva hoznánk nyilvánosságra?
  • Oké, persze felőlem.
  • Nagyszerű!
  • Amikor jöttél nem voltak itt az újságírók?
  • De itt voltak, csak egy kicsi kellett, hogy ne hozzanak ki a sodromból. Elállták az utamat és nem engedték, hogy bejöjjek. Majdnem nekik ugrottam.
  • Velem is ezt volt. Hogy, hogy nem a kocsiddal jöttél?
  • Nem tudom
  • Te hova mentél?
  • A boltba, hogy vegyek kakaóport.
  • Mire kellett az?
  • Csináltam csoki tortát. Gondolom felesleges megkérdeznem, hogy kérsz-e úgy is igent mondasz.
  • Imádom, hogy gondolat olvasó vagy. Egész nap alig ettem valamit.
  • Akkor dupla adagot adok neked. Amúgy rendelhetünk pizzát is
  • Remek ötlet. - Felálltunk és elindultunk a konyhába, ő leült az egyik székre. Gyorsan vágtam neki egy nagyobb szeletet és oda adtam neki
  • Kérsz rá tejszínhabot vagy epret?
  • Igen – mondta teli szájjal. A tejszínhabot oda nyomtam a kezébe és pár szem epret megmostam, majd a tányérjára tettem- Ez isteni! Nagyon jól tudsz főzni.
  • Hát, köszi, de ne beszélj teli szájjal. – Gyorsan megfordultam,- mert elpirultam- és mentem a telefonért - Amíg ő evett rendeltem egy óriás pizzát. Elég hamar befalta a tortát. – Képzeld, eldöntöttem, hogy leteszem a jogsit. – mondtam büszkén
  • Tényleg?! Ez tök jó! – A meglepettségét nem is tagadta, de aztán hamar átváltott egy meleg szívű mosolygásba - És mikor?
Tényleg, mikor?! A mostani időben nagyon elfoglalt leszek…Túrné, album, stb… Nem igazán lesz erre időm, de ez is fontos. Los Angelesben kocsi nélkül senki vagy és én nem szeretnék senki lenni. Komolyan mondom ennyire szerencsétlen, hogy lehetek? Nincsen kocsim, vagy is nincsen jogosítványom. Adam érdeklődve nézett rám és ekkor eszembe jutott, hogy túl sokáig gondolkodtam.
  • Bocsi, csak elgondolkoztam.
  • És min?
  • Azon, hogy nincs időm semmire és, azon, hogy, hogy lehetek ennyire gyökér, hogy Los Angelesben élek, de jogosítványom nincs. Igazi balfék vagyok – Hátradőltem a széken, a karomat összefontam a mellemnél és megforgattam a szemem.
  • Nem vagy az. Egyszerűen nem volt szükséged eddig jogosítványra és ez tök jó.
  • Nagyon. Egy nagy rakás szerencsétlenség vagyok – elfordítottam a fejem és elindultam, hogy bekapcsoljam a fűtést, mert fázok. A szavaim, – amiket kimondtam- még jobban égettek belül, mint ezelőtt. Szánalmas vagyok és nem érdemlem meg, hogy ilyen életem legyen, egy kis raktárat kéne takarítanom, ez való nekem. Nem, hogy boldog lennék és élvezném azt, hogy valóra vált az álmom. Nem. Persze, hogy nem ilyen könnyű. Az ember mindig többet akar, mint amije van pedig én még 1 egyszerű dologra vágyok méghozzá rá. Szenvedek a szerelembe és miért?! Mert egy melegbe szerettem bele. Egy olyan emberbe akinek a szíve nem ismer határokat, a szeme gyönyörű szép kékes zöld, a mosolyáért pedig ölni kéne. A fejemet a falba vertem bánatomban és még 1x, aztán még 1x. A fájdalom elvakított mindentől és aztán hirtelen azt vettem észre, hogy az arcom Adam mellkasába van szorítva és próbál megnyugtatni. A könnycseppjeim csak úgy estek le az arcomon, mint az Antarktiszon a hó.
  • Mi a baj? Nyugodj meg! Nem vagy szerencsétlen – éreztem, ahogy a hajamba csókol – Mellesleg jó illatú a hajad.- Kezemmel átöleltem a tökéletes testét és a karjaimban biztonságban éreztem magam még, ha ezt nem is tudta. Nem tudom meddig bírom még, iylen érzést még soha nem éreztem és úgy érzem egyszer kifogok neki midnent tálalni
  • Köszönöm
  • Megnyugodtál?
  • Azt hiszem. – Lelkileg még nem.
  • Mi a baj? - mondta és a kezével felemelte a fejemet. Belebámultam a gyönyörű szép szempárba és 1 hajszálnyin múlott, hogy ne kezdjek el megint bőgni. A szemem még mindig tele volt könnyekkel így nem vette észre, hogy még jobban benedvesedett az én barna szemem
  • Semmi – megráztam a fejem és vissza bújtam hozzá
  • Ismerem ezt az érzést
  • Tény-leg? - lehet, hogy észre vette? De, akkor még távolabb kerülünk egymástól és azt nem bírom ki.
  • Ez a szerelem
  • A miiii?
  • Én esküszöm megkeresem azt a balfácánt akibe beleszerettél és megölöm. Nem állapot, hogy kárt okoz benned. - Elégedettségembe felsóhajtottam
  • Hajrá. Úgy se lennél rá képes.
  • Az nem olyan biztos.
  • Képes lennél börtönbe ülni életed végéig?
  • Hát majd te kiszabadítasz. - Ezen muszáj volt felnevetnem
  • Hát persze. Tiszta szerencsétlen vagyok, de majd én kiszabadítalak, nem? Egy kicsit sokat képzelsz rólam.
  • A kenyérbe beleraksz egy reszelőt és minden megoldva
  • Félek, hogy a reszelőt nem a kiszabadulásodra használnád, hanem a körmödre. Lefogadom, hogy az a reszelő is használhatatlan. Az első 1 percbe szét törne.
  • Hát remélem, hogy nem.
  • És aztán? – felemeltem a fejem, hogy bele tudjak nézni
  • Össze szedjük azokat, akikre szükségünk van és elszökünk egy lakatlan szigetre.
  • És gyümölcsön élünk, míg meg nem halunk?
  • Meg halon
  • Utálom a halat. – A „hal” szó hallatán muszáj volt fintorognom. Soha nem voltam igazán oda a halakért.
  • Akkor gyümölcs.
  • Megegyeztünk! – rámosolyogtam - és ő is vissza mosolygott azzal az angyali mosolyával...

2012. április 10., kedd

Kicsit késve, de itt az előzetes!

Ezért írtam egy dal szöveget, minek az lett a címe, hogy „Reménytelen szerelem”, nekem nagyon tetszik ez a dal, mivel az érzéseimről szól és biztos, hogy benne lesz a következő albumomba. Már délután van. Hamar eltelt a nap, mivel megbeszélést tartottunk az America next super star rendezőivel és döntőseivel, hiszen el fog indulni a fél éves turné Amerikába. Őszintén megmondom, hogy imádok énekelni, de semmi kedvem sincs a sok nyomorék ember közt tölteni azt a fél évet főleg úgy, hogy Sidney is ott lesz. Inkább maradnék itthon Adammel és Ginával, viszont, ami jó hír ezzel a turnéval kapcsolatban, hogy Adam az utolsó 3 hónapban végig sztár fellépő lesz, azaz a második része már egész jó lesz, legalábbis remélem. Adammel tegnap igazunk lett, hiszen tele van az újság velünk, és címlapon a mű csók van, az összes olyan újságot megvettem, amiben benne vagyunk, hiszen kíváncsi vagyok a cikkekre. Az összesbe leírták, hogy biztos járunk és Adam egy csaló és egy hazug dög, meg ilyesmi. A legdurvább cikk pedig ez volt „ Szinte már biztos, hogy össze fognak házasodni, hiszen már össze is költöztek.” Bírnám, ha igaz lenne, de nem igaz és nem akarom, hogy tévhitekben higgyenek ezért felmentem twitterre és elkezdtem cáfolni a híreket. Adam menedzsere is cáfolta őket, mert Adam nem ér rá

2012. március 17., szombat

Infóó, és egy kis érdekesség.:D.

Nem szeretném nagyon hanyagolni ezt a blogot ezért, majd holnap az új fejezetből egy részletet ki fogok rakni!  Addig is egy kis érdekesség a történetről, hogy még jobban kitisztuljon előttetek a tartalma.:)

5 dolog rólam:

1. Nyugodt természetű vagyok, de sajnos nagyon könnyen feltudnak húzni és akkoe robbanok, de akkor tényleg. Mindent kaidok magamból, mindenkinek beszólok és teljesen kikészülök.
2.Van egy húgom, 10 vvel fiatalabb nálam. Szeretem őt, de néha ő is fel tud idegesíteni.
3. 9.es vagyok /gondolom néha látszik is.xd/, musical színésznek tanulok.
4. Énekes szeretnék lenni.
5. Imádok rajzolni, ha az éneklés nem jönne össze akkor divattervező szeretnék lenni. Írni is nagyon szeretek és mindig írok valami kis fogalmazást. 2 nagyobb történetem van ez, meg egy másik, mindkettő adamről szól és amint befejeztem az egyiket/ valószínűleg ezt fogom hamarabb befejezni/ jön a 3. Adams fanfiction.:)


5 dolog a főszereplőről:


1. Sokat gondolkodtam a nevén /vezetéknevét még mindig nem tudom/. Rövid nevet szerettem volna, mert a hosszú nevet valahogy nem tudtam volna elképzelni. Először Rose jutott eszembe, de aztán a Katy-nél maradtam.
2. Katy, nem Katy Perry. Sokan ezt gondolták, de nem! Semmi köze Katy Perryhez.
3. Katy az elején rühellte Adam-t, és legszívesebben elküldte volna melegebb éghajlatra, de aztán megismerte és egyre jobban megkedvelte...
4. A személyiségét magamról másoltam, részben.
5. Sokszor vannak egoista beszólásai, de igazából egyáltalán nem egoista, sőt....


5 dolog a történetről

1. Kiszámíthatatlan a történet, mert én se tudom sokszor, hogy mi következik.
2. Katy-nek nem szimpatikus Tommy
3. Az alap sztorit 2011. Nyarán, amikor Olaszországban voltam, akkor találtam ki.
4. Nagyjából tudom mi lesz a vége és igen lesz valami, majd Adam és Katy közt, de ez vajon jó vagy rossz irányban fog elsülni?!
5. Mindegyik részbe próbálok valami érdekest beletenni és jelenleg nagyon levagyok maradva. Sajnálom!.://




Forrás:
http://ajegvirag.blogspot.com/

2012. január 22., vasárnap

Sziasztok!

Előreláthatatlan ideig szünetelni fog a történet, mert ihletet kell gyűjtenem és azokat meg le kell írnom...Szóval előre is elnézést kérek...:))