Rendszeres olvasók

2011. szeptember 26., hétfő

9. Fejezet

Ginával lerendeztem egy beszélgetést. A randijukon minden jól alakult és ma lesz a 2. randijuk. Csók még nem volt, de azt mondta, hogy annyira nem is bánja, mert nem jó, ha elsietik. Éjszaka nem aludtam valami sokat, inkább azon gondolkodtam ami tegnap történt és rájöttem, hogy igen szerintem helyes Adam, de ennyi. Nem leszek belé szerelmes, ez biztos. Ő csak egy haver. Ennyi. Ugye a dal címen nem tudtunk megállapodni ezért ma ő jön hozzám. Kíváncsi vagyok, hogy mire jutunk. Nem sokára itt lesz én pedig rántott sajtot csinálok sült krumplival. Ha ő nem szereti akkor éhen marad, végül is ez praktikus dolog, mert válság van...xddd...Amúgy van még 1000 dolog a hűtőben szóval nincs olyan veszély, hogy Adam Lambert éhen hal. Még a végén megutálnának az ő rajongói. Meg amúgy is kár lenne egy helyes hapsiért. Jaj, ezek a gondolatok rendesen kikészítenek. Hozzá kéne szoknom ahhoz, hogy egy meleg srácot helyesnek tartok és ekkor villant be Nina. Szólnom kéne neki, hogy a mai nap nem jó, de a holnap jó. Megírtam az sms-t benne a helyszín és az időpont. Annyit írt vissza, hogy „oké”. Remélem nem haragszik. A kaja kész lett és ekkor csöngettek. Ez biztos Adam lesz. Szaladtam az ajtóhoz, de láttam, hogy a postás az.
  • Jó napot! – köszönt
  • Helló.
  • Ezt a virágcsokrot önnek küldték – átnyújtott egy rózsával teli virágcsokrot.
  • Öhm…köszönöm.
  • Ugyan ez a dolgom, de most tovább megyek Viszlát.
  • Pápá – A virágcsokorra meredtem. Szép volt. Aztán krákogást hallottam felnéztem és Adam volt az. Az arcom felderült. – Szia! Ki ez a gyerek? Nem jó, hogy veled van még a végén ő is ferde hajlamú lesz vagy áldozat.
  • Hé, nem lesz áldozat amúgy a kereszt fiam.
  • A szülők fejre estek amikor téged választottak meg?
  • Nem, de jó barátjuk vagyok. A fotósom fia.
  • Hát nagyon aranyos, de tényleg.
  • A kereszt apjára ütött.
  • Hát ha neked is ufó fejed van akkor biztos.
  • Nem is.
  • Amúgy tényleg cuki – közelebb mentem hozzájuk és megsimogattam a baba arcát, ő pedig mosolygott.
  • Bír téged.
  • Figyelj engem ki nem bír?!
  • Á, kezdesz rám hasonlítani, tiszta egoista vagy.
  • Rossz hatással vagy rám. Amúgy mi a neve?
  • Joe
  • Hát szép név. Na, gyertek be.
  • Hmm, mit főztél? – kérdezte Adam amikor belépett a küszöbön.
  • Hát te hihetetlen vagy. Belépsz a házba és te már a kajára koncentrálsz, hogy csinálod? Amúgy rántott sajtot – A virág csokrot beleraktam egy vázába és az a legfurcsább, hogy nem tudom, hogy ki küldte.
  • A másik kedvencem a pizza után. Amúgy szép csokor kitől kaptad?
  • Ne már?! Nekem is, de kajak. Még azon gondolkodtam, hogy lehet, hogy te nem szereted. Nem tudom, nincs rajta kártya
  • Hát rosszul – A mondatát nem tudta befejezni, mert Joe hangos sírásba tört. Felvette és elkezdte rázni meg ilyesmit csinált, hogy nyugodjon le, de nem nyugodott le, sőt még nagyobb rikácsolásba tört. – Hogy van ilyen hangja miközben fiú? ÁÁ, segíts.
  • Hogy?
  • Nem tudom. Csaj vagy, nincsen valami női megérzésed?
  • Hát van – Elvettem Adamtől a babát. – Hoztál valami kaját, nem?
  • Igen, van tápszere
  • Na, akkor csináld meg. – Én is elkezdtem ringatni Joe-t és a sírásra alá hagyott, de még mindig nyüszögött. Adam készen volt a tápszerrel és egyenesen a kezembe nyomta én meg a szájába. Leültem. Végre csend volt és nyugalom. Amint megitta a vállamhoz emeltem, hogy tudjon büfögni….
  • Jól értesz a gyerekekhez
  • Hát ez olyan anyai ösztön. – Megbüfiztettem és az ölembe kaptam. Rám mosolygott, egyre cukibbnak látom ezt a kisfiút.
  • Kedvel téged.
  • Igen? Honnan tudod?
  • Rád mosolygott. De együnk már éhen pusztulok.
  • Jó ötlet. Csak elaltatom.
  • Oké, addig előkészülök.
  • Ne csinálj rendetlenséget!!
  • Rendben
Szerencsére hamar elaludt és Adam már kész volt a terítéssel. Kiszedtem az ételt és gyorsan megebédeltünk. Utána eltakarítottam és megszületett a dal cím. Adam éppen telefonál a menedzserével.
  • Rendben, akkor holnap – Ezzel letette a telefonját.
  • Sajnos holnap nem érek rá. Randim van Ninával. A mai napot is lemondtam a holnapit nem fogom.
  • Figyelj,
  • Nem. Nem akarok figyelni, mert Nina haragudni fog.
  • Nem éppen az, ha Nina tényleg szeret akkor meg fogja érteni és nem fog hisztit csinálni. Egyébként meg le kell mondani a dolgokról. Én is sok mindenről lemondtam már. Egyébként még megnyugtatlak, hogy sok mindenről le is kell mondani a most következő pár hónapba ha a karrieredre akarsz koncentrálni.
  • De olyan nehéz. Társasági ember vagyok, szükségem van egy élettársa.
  • Hu, de régen volt már barátom és egy ideig nem is lesz, mert most a karrieremre koncentrálok
  • Hogy bírod szex nélkül?
  • Hagyjuk a témát….
  • Maszturbálsz, mi?! – Csalafinta mosollyal kérdeztem
  • Mondom, hogy hagyjuk. Akkor lemondod a holnapit?
  • Van más választásom?
  • Nincs. Most hívod fel?
  • Hát igen – Ekkor felsírt Joe, gyorsan oda siettünk és szerintünk azért sírt, mert egyedül találta magát. Felvettem és megnyugodott. A telefonról megfeledkeztem – Komolyan mondom, hogy gyereket akarok!
  • Most beszéltünk a lemondásról….
  • Tudom, csak vicceltem. De akkor is cuki. Amúgy mi ez a szag?
  • Milyen szag?
  • Hát szar szag van.
  • Mit értesz az alatt h szar?
  • Hát szerintem Joe kaksizott.
  • Jaj, ne.
  • Ez már a te dolgod- A gyereket Adam kezébe nyomtam – Most pedig fel megyek és átöltözök fürdőruhába.
  • Mi?! Nem hagyhatsz itt?
  • Ó, de, hogy nem.
Felrohantam. Azért egy kicsit égett bennem a bűntudat, hogy ott hagytam, mert elég béna, de csak egy kicsit égett bennem a bűntudat, nagyon kicsit. Átöltöztem és mire leértem addig már Adam-n is fürdőruha volt. Hu, amikor megláttam egy szál gatyában. Lesokkoltam. A teste nem izmos, de pont jó. Nagyon szexi.
  • Most miért nézel ennyire? – kérdezte meglepetten, megráztam a fejem.
  • Egész gyorsak voltatok.
  • Aki tud az tud.
  • De az nem te vagy – rákacsintottam és a medence felé vettem az irányt. Hátra néztem és Adam fel akarta venni Joe-t amikor én neki mentem az ajtónak és fenékre estem. Adam oda futott.
  • Jól vagy? – Kérdezte miközben kezébe fogta az arcomat, hogy megnézze van-e rajta seb.
  • Hát voltam már ennél jobban is. – Rám mosolygott én is viszonoztam. Annyira vágyom arra, hogy az ő ajkai az enyémekkel egybe forrjon, de komolyan. Megelégszem egyszer is, de olyan vágy van bennem, hogy az nem igaz. Még hosszú ideig néztünk egymás szemébe, talán most megtörténik…
  • Annyira szép a szemed.
  • Köszönöm. A tiéd is szép.
  • Most viszont menjünk a medencébe. – Felállt és felsegített. Na, ennyit az elméletről. Vissza ment Joehoz és pillanatok alatt már a medencében volt. Én mg ott álltam és ez elmúlt pár percet vissza játszottam az elmémbe. – Nem jössz? – kiáltott
  • De megyek – Futásnak eredtem és beleugrottam a vízbe. Joe láthatóan élvezte a vízibombámat és azt, hogy egyet kicsit vizes lett. Oda úsztam hozzájuk – Mi lenne, ha én egy kicsit arrébb mennék és oda dobnád hozzám én meg vissza dobom.
  • Hát nem tudom. Próbáljuk ki, de ne menj messzire.
  • Oksi. – Ezzel eljátszottunk egy ideig. A nap már lenyugvásban van.
  • Lassan mennünk kéne – nézett Joera. Joe pedig ezt nyüszögte „a-a”. Mindketten felnevettünk. Joe Adam kezéből átkéredzkedett az én kezembe. Átvettem és rám mosolygott. – Kedvel téged! Nagyon kedvel, nem szokott ilyeneket csinálni.
  • Én is kedvelem őt. – Adam felöltözött.
  • Na, gyere te nagy legény. Nem szép dolog, ilyen fiatalon rámászni a jó csajokra. – Várjunk csak?! Adam azt mondta rám, hogy jó csaj?! Nem, biztos csak beképzeltem…. De nem képzeltem be, tényleg azt mondta. Oh, szűz anyám most kapjon el valaki mert elájulok. Adam felöltöztette Joe-t is. Itt az idő, hogy menjenek, de nem akarom. Azt akarom, hogy itt maradjanak. Adam kivitte Joe-t a kocsiba és belerakta a gyerekülésbe. Adam vissza jött hozzám és megölelt. – Majd holnap találkozunk. A menedzsered majd hív, hogy mikor és hova gyere. – Elengedett és én tényleg mindjárt össze esek. Nem tudtam semmit se mondani csak integetni. Adam beült a kocsiba és elhajtott. Becsaptam az ajtót és a földre rogytam…Még, hogy nem leszek bele szerelmes. Ha így folytatom akkor lassan rózsaszín, szív alakú felhők fognak a fejem fölött repkedni. Nem kösz, ez nem hiányzik. Rendbe hoztam magam és lefeküdtem az én pihe puha ágyamba tv-t nézni. Hiába akarok ellene tiltakozni, nagyon bejön Adam...

2011. szeptember 1., csütörtök

8.fejezet, infó


 Elkezdődött a suli /gondolom nem mondtam újjat/ és tanulnom kell."-.-..ami azt jelenti, hogy a fejezetek lassabban fognak jönni, főleg úgy, hogy ugye ott van a másik blogom is...Ezért 2 hetente lesz friss. Mert 1 hét alatt 1 fejezetet írok. De gondolom neketek is van jobb dolgotok mint az én irományomat olvasni..xdd.Nem húzom tovább a szót...
 


Reggel az első dolgom az volt, hogy felhívjam Ninát.
  • Szia! – köszöntem bele a telefonba
  • Szia, muszáj volt ilyen korán hívnod?
  • Igen, bocsi.
  • Semmi. Bocs, hogy leléptem szó nélkül.
  • Semmi gond. Tudod gondolkodtam és arra jutottam, hogy mi lenne, ha újra elkezdenék randizni.
  • Vagyis kezdjünk mindent előröl.
  • Igen, szerintem így jó lenne
  • Ha ez kell, akkor legyen. Szóval mikor lesz az első randink? Ma?
  • A mai nap nem jó.
  • Akkor holnap.
  • Nem tudom, majd szólok rendben?
  • Jól van, de szeretném, ha minél előbb lenne
  • Az jó lenne
  • Mennem kell. Szia
  • Szia
Mi van vele, hogy ilyen sietős? Ráálltam a mérlegre és amikor mutatta a számot azt hittem, hogy a falra mászok. Híztam. Nem is keveset. Itt az idő elmenni futni. Felvettem egy cica nacit és egy hosszú fehér pólót + az edző cipőm. Hívtam volna Ginát is, de tuti alszik még és annyira nem szeret futni, hát én se egyedül, de van ilyen. Mostantól kevesebbet is eszem. Telefonom és a fülhallgatóm már használatba van véve és el is indultam valamerre futva. Azért szeretek reggelente futni, mert ilyenkor sokkal nyugisabb minden. Ilyenkor inkább idősebb párokat látni az utcán. Remélem, hogy nem egyedül kell majd megöregednem. Emiatt még majd később aggódom, most amiatt kell, hogy ne álljak le, mert kezdek elfáradni.
  • Katy!- kiáltott valaki. Megfordultam és egy vaku villantást láttam. Ne, csak most ne. Futottam tovább, de a paparazzi utolért – Miért mentél el tegnap Adam kocsijával? – eljátszottam, hogy nem hallom, mert zenét hallgatok – Tudom, hogy hallasz.
  • Nincs semmi köze hozzá.
  • Van valami köztetek vagy mi? – megálltam.
  • Ide figyeljen. Tőlem nem szedd ki semmit se Adamről. Azért mert együtt vagyunk nem azt jelenti, hogy járunk.
  • Hát, Adam elég jóképű srác.
  • És Adam meleg, ezt se felejtse el.
  • Hát, te szép vagy nagyon szép, soha nem lehet tudni, hogy mikor gondolja meg magát az ember.
  • Ne fárasszon. Nincs köztünk semmi és nem is lesz. Nézze, tudom, hogy önnek ez a munkája, de kérem keressen más sztárt ne engem. Most pedig hagyjon futni, mert híztam és le kell adnom pár kilogrammot. Pápá.
Azzal otthagytam és nem jött utánam. Szerencsére. Most pedig élvezem a kedvenc énekesem zenéjét, hangját. Végül annyira nem is volt rossz. Hazamentem és egyből fürödni indultam…Azt hiszem, hogy felhívom Adam-t, hogy mehetek-e.
  • Szia, hogy vagy?
  • Hát jobban, a térdem egész szép. Te?
  • Én is. Azért hívtalak, hogy akkor átmehetek, hogy írjuk?
  • Igen, igen.
  • Jól van. Ne ess el addig amíg nem érek oda. Szia
Lenyomtam a telefont. Elraktam a táskámba egy tollat és papírt. Taxiba akartam ülni, de a gyaloglás az egészségesebb, szóval az utóbbit választottam. Utálok fogyózni, de muszáj. Mert igazából engem annyira nem zavar a jelenlegi állapotom, de a magazinokat igen. Az egyik sztár azért volt címlapon, mert a karján volt egy kis zsír. Tényleg szörnyű ez az egész. Megpillantottam egy jégkásást, de nem ehetek. Tiszta ideg lettem. Mindegy. Inkább most leszek ideges, mint, hogy azon legyek ideges, hogy zsíros a kezem. Ami nem igaz. Megálltam Adam háza előtt és megnyomtam a csengőt.
  • Ki az?
  • Na, vajon ki lehet.
  • Nem tudom.
  • Ne játsszál mert fejbe rúglak
  • Most már tudom. Gyere be
Lassan már ez lesz a 2. otthonom annyi időt töltök ebben a házba.
  • Hello- köszöntem
  • Szia, épp a konyhában forgolódott.
  • Mit csinálsz?
  • Pizzát sütök.
  • Ne!- leültem az egyik székre
  • Mi az? Nem szereted?
  • De, aza baj, hogy nagyon szeretem és fogyózok.
  • Mióta?
  • Mától
  • Minek?
  • Mert, ha így maradok akkor címlapra kerülök, mint dagadt
  • De, hogy is. Amúgy is mióta érdekel az emberek véleménye? Szard le, ők mindig csak a hibákat keresik. Amúgy se vagy kvér, így pont jó vagy, ha le fogysz akkor meg azzal fognak piszkálni, hogy sovány vagy. Én se vagyok sovány még se zaklatnak, de amúgy se érdekelne, mert én így érzem magam jól.
  • Feleslegesen futottam reggel. Tudod mit?! Igazad van.
  • Ez a beszéd.
  • Mutasd a térded.
  • Nem.
  • Miért?
  • Mert csúnya
  • De azt mondtad, hogy már jobb.
  • Nem fáj annyira, de csúnya
  • Hát jól van te tudod.
  • Hoztál fürdőruhát?
  • Nem, miért kellett volna? Nem mondtad
  • Mindegy. A medencében is írhattuk volna, mert ott jobban tudok költeni.
  • Hát nem mondtad.
  • Gyere be ruhástól
  • Te jól vagy?
  • Miért?
  • Mert nem.
  • De miért?
  • Mert azt mondtad
  • Miért mondasz mindig ellenkezőt?
  • Mert azt… nem mondok mindig.
  • Most is azt mondod.
  • Ennyi erővel te is.
  • Jó, hagyjuk kész a pizza.
  • Amúgy milyen?
  • Hawaii- fintorogtam egyet és Adam nevetéséből leolvastam, hogy egész jól sikerült- Csak vicceltem. Utálom a Hawaii-t nem értem, hogy az ananász, hogy kerülhet rá egy sós ételre. Amúgy szalámis, kukoricás.
  • A kedvencem.
  • Nekem is.
  • Sok kukorica van rajta?
  • Még szép. Nálam nincs válság, mint nálad a tojással.
  • Hé, azt csak viccből mondtam
  • Tudom, de vicces volt.
  • Nagyon. A te esésed is.
  • Nagyon...
  • Hehe – elégedett voltam amiért őt is kínos helyzetbe hoztam.
  • Most örülsz magadnak, hogy kínos helyzetbe hoztál, mi? - a mosoly eltűnt az arcomról
  • Honnan tudod?
  • Elég jó ember ismerő vagyok és téged egész jól ismerlek. Azt is tudom, hogy a kedvenc színed a fekte, imádom a szememet és
  • Mit mondtál? - rámeredtem
  • Hogy imádod a szememet- széles vigyort villantott.
  • Ezt, honnan veszed?
  • Hát már 2x is hosszan a szemembe néztél
  • Nem igaz.
  • Mondasz amit akarsz, de én tudom amit láttam.
  • Akkor ennyi erővel te is szereted a szemem.
  • Igen én nem tagadom, mint te. Szeretem a mandula formájú szemedet. Vagyis inkább szépnek tartom. Látod én beismerem – Igaza volt, nagyon szeretem a szemét még ha nem is ismertem be. Megrémiszt, hogy így ismer. Még senki nem mondott ilyesmit. Adam felvágta a pizzát és falatozásnak estünk.
  • Te nem akarsz a szakácsom lenni?
  • Miért?
  • Isteni finom.
  • Na ebben egyetértünk- meglöktem a vállát. Adam evett tovább én pedig őt néztem. Rám nézett- Most miért nézel így? – Nem válaszoltam csak néztem tovább a tökéletes profilját. Hogy mit?! Miért mondtam ezt? Talán ezért, mert helyesnek tartom. De nem. Nem tarthatok egy meleg srácot helyesnek – Hahó!!! – eldobtam a kezemből az evőeszközöket, kimentem a kertbe és kiültem a medence szélére és a lábamat belelógattam a vízbe. Tényleg azt gondolom, hogy helyes. Pedig pár napja még idegesített a feje, de most helyesnek tartom. Leült mellém. – Minden rendben? – kérdezte és megfogta a vállam. Kirázott a hideg és utána éreztem, ahogy felforrósodok
  • Azt hiszem.
  • Ha rákérdeznék elmondanád?
  • Nem.
  • Oké, akkor gyere, mert el kéne kezdeni írni
  • Jól van- fel állt és kezet nyújtott, hogy felsegítsen, de nem fogadtam el aminek a következménye az volt, hogy bele estem a medencébe – Hát ez nagyon jó
  • Szerintem is. Hozok lapot, tollat és fel veszem a fürdő rucimat.
  • Azt nem mondtam, hogy itt maradok. Meg kell száradnom – rám nézett – Jó legyen.
Azzal beszaladt és pár perc után beleugrott a vízbe, persze a medence szélénél ledobta a papirokat és az író eszközöket. A haja össze-vissza állt. Mellém úszott.
  • Na, kezdjük.
  • Te hogy csinálod? – kérdeztem
  • Hát ugye azt beszéltük meg, hogy lassú, szerelmes ezért az lesz a legjobb, ha mélyen magadba nézel. Nem tudom, hogy mennyit segítettem
  • Hát valamennyit. – Ezután mélyen magamba néztem és csak úgy jöttek a rímes sorok aztán a szerelem szóra nem találtam rímet. – Segíts! Mi rímmel a szerelemre?
  • Keret
  • Akkor legyen ez? Jó dolog a szerelem, de nincsen rá keretem. – Nevetés tört ki belőle
  • Tök jó
  • Nagyon. – Végül megmaradt ez a rész és elkezdtünk együtt dolgozni a refrénen. Elég hamar készen lettünk vele, voltak benne vicces részek is. Viszont a dalcímet nem tudtuk kitalálni ezért megbeszéltünk holnapra is egy talit, viszont most ő fog hozzám jönni. Amikor kimásztam a medencéből a ruha tapadt rám, de annyira nem bántam, hogy vizes, mert nagy hőség van itt Los Angelesben. Este felé haza tántorogtam és meglepően hulla fáradt voltam, kíváncsi vagyok, hogy mi történhetett Gina és Tommy közt, de most nem ezzel foglalkozok, majd holnap felhívom vagy áthívom most a fürdéssel és az alvással.


 

2011. augusztus 28., vasárnap

7.fejezet

Mondtam már, hogy mennyire „imádom” Adam-t? Nem?! Hát most se fogom. Ez a tökfej fel kelt hajnalok hajnalán /reggel 8-kor/…
  • Mit akarsz?- szóltam bele álmosan a telefonomban. Ilyenkor átkozom a technikát…
  • Gondolkoztál a közös dalon?
  • Nem és minek hívsz ilyen korán?
  • Már 8 óra van. Ha nem szórakoztál volna éjjel, akkor…
  • Oké, oké. Ha benne vagyok a dalban akkor békén hagysz?
  • Igen- hallottam, ahogy mosolyra húzza a száját
  • Jó akkor legyen.
  • Csúcs. Akkor szia
  • Szia.
Lenyomtam a telefont és a párnám alá csúsztattam.
  • Ki volt az?- ijedtemben egy kicsit ugrottam az ágyban. Nem tudtam, hogy fel kelt.
  • Megijesztettél.
  • Sajnálom
  • Adam volt az.
  • Mostanában elég sok időt töltesz vele.
  • Tudod, egész jó fej és rendes, de valamiért bunkón viselkedem vele.
  • Értem, de most ne beszéljünk róla- felém hajolt és meg akart csókolni, de én kitértem előle- Valami baj van?
  • Nincs, illetve igen. Nem értem, hogy miért gondoltad meg magad.
  • Hát hiányoztál és rájöttem, hogy Sidney azért mondott azt amit, mert utál téged. Meggondoltam magam.
  • Akkor se értem, hogy miért gondoltad meg magad- felültem az ágyban
  • Azt hittem, hogy örülni fogsz annak, hogy meggondoltam magam.
  • Örülök is csak...
  • Nincs csak. Ne, rágódj a múlton élj a mának. Ki tudja, hogy mi fog történni holnap vagy 5 per múlva, lehet, hogy meghalunk. Persze ennek kicsi az esélye, de semmi sincs kizárva.
  • Azt hiszem, hogy igazad van- megszorítottam a kezét- Most kimegyek a fürdőbe.
  • Jól van, de siess mert dolgom van.
  • Milyen dolgod?
  • Ne kérdezősködj inkább siess.
Sóhajtottam és bementem a fürdőbe, majd belenéztem a tükörbe. Percekig szemeztem saját magammal, aztán megelégeltem a dolgot és megmostam az arcomat langyos vízzel. Valami miatt volt bennem egy fura érzés és nem tudom, hogy mi csak azt éreztem, hogy a gyomrom panaszkodik persze nem úgy, hogy ki kell mennem a mosdóba, mondjuk ki se kell mennem, mert itt vagyok…ejnye de gagyi humor…Na, szóval nem értem, hogy miért van bennem ez az érzés, de mindegy. Itt az idő fogat mosni s megfésülködni,... Kimentem a fürdőből viszont nem volt Nina a szobámba, csak egy cetli. Sajnálom, de amint mondtam el kellett mennem..puszi. Mi lehet olyan fontos, hogy ilyen hamar el kellett menni és még elbúcsúzni se volt ideje? Mindegy, mert jött egy sms-m... Adamtől, hát ki mástól… Ma ráérsz 1-kor? Minek? Azt hiszem felhívom. Kikerestem a nevét és már hívtam is, hamar felvette.
  • Wow, nem gondoltam volna, hogy azt a napot is megélem amikor te felhívsz.
  • Ne élvezd sokáig. Miért akarsz találkozni?
  • Igazából a menedzserem ötlete volt és ő már fel is hívta a te menedzseremet és megbeszéltük, hogy 1-kor találkoznánk. Szóval muszáj lesz eljönnöd.
  • Rendben. Kíváncsi leszek erre a dalra
  • Hát én is, de remélem, hogy jó lesz.
  • Azt megígérem, hogy jó lesz.
  • Nagyon mérges vagy amiért felkeltettelek?
  • Nem. Amikor felkeltettél akkor az voltam, de most már nem vagyok az. Amúgy ez meddig fog elhúzódni?
  • Nem tudom, miért?
  • Csak kérdezem.
  • Amúgy már tök régóta beszélünk, haladás és még egy gúnyos megjegyzést se tettél.
  • Talán azért, mert egyre jobban kedvellek, mármint nem úgy...
  • Igen és miért?
  • Nem tudom, igazából hamar barátkozom és te jó nagyon jó voltál velem.
  • Kezdesz megenyhülni?
  • Mondhatni, de a megjegyzéseimről ne tegyél le- muszáj volt elmosolyognom és hallottam ahogy ő is elmosolyodott.
  • Nem fogok. Még meddig beszélgetünk?
  • Nem tudom, miért? Zavar?
  • Nem.
  • Én most bekapcsolom a tv-t.
  • Amúgy mi van veled és Ninával?
  • Hát. Nem tudom, mert újra járni akar velem, de én már nem érzem azt amit kéne.
  • Ezt, hogy érted?
  • Az a baj, hogy én se tudom. Szeretném is meg nem is. Segíts!
  • Én? Hát ebben csak a szívedre tudsz hallgatni.
  • Ezzel nem segítettél. Jé- megláttam valamit a tv-ben.
  • Mi az?
  • Benne vagyunk a tv-ben
  • Melyik adó?
  • Power music
  • Oda kapcsoltam.
Most épp képeket mutattak rólunk és arról is készült kép, amikor Adam rám esett és épp egymás szemébe néztünk. Utána pedig annyit mondott a néger bemondó, hogy nagyon sok időt töltünk együtt és valószínűleg barátok vagyunk, de soha nem lehet tudni…Ennyi szó esett rólunk, mert utánunk jött Justin Bieber és Selena Gomez. Elkapcsoltam egy zene csatornára.
  • Hát érdekes- böktem ki végül
  • Rosszabb is lehetett volna
  • Ha te mondod.
  • Nem értem, hogy mit esznek az emberek Justin Bieber-ön
  • Egyetértek veled. Biztos a cuki pofiját- a cuki szót undorodva mondtam
  • Ne is mond...
Kinéztem az ablakon és épp Gina állt az erkélyén. Gondoltam én is kimegyek az erkélyemre.
  • szia Gina!- köszöntem neki
  • Szia! Mit csinálsz?
  • Épp beszélek Adammel
  • Szia Adam- kiabált Gina. Adam pedig az én fülembe. Ha itt lenne Adam akkor fejbe rúgnám, de így nem tudom. Jól lecsesztem /káromkodtam/. Adam is üdvözölte Ginát amit átadtam. Utána elkezdtek így beszélni én meg a hajamat téptem. Elbúcsúztam Ad-től és lenyomtam a telefont.
  • Fárasztóak vagytok.
  • Nem baj. Na, és mi van veled és ninával?
  • Hát ez nagyon hosszú. Az van, hogy- megláttam egy hapsit aki minket figyelt inkább kihallgatott.- Át jössz vagy át menjek?
  • Gyere át.
  • Biztos nem jössz át? Beülhetnék a medencébe.
  • Megbeszéltük. Felveszem a fürdőruhámat és megyek is.
  • Oké.
Mindketten visszavonulást fújtunk az erkélyről és én egyenesen a fiók felé vettem, hogy kikeressem az egyik fürdőruhámat. A kezembe akadt a fekete és glitteres fürdőruhám. Azt hittem, hogy már elveszett, de ezek szerint nem és nagyon örültem, hogy megtaláltam, mert nagy kedvencem. Gyorsan belebújtam és kettesével véve a lépcső fokokat lementem. Mivel Gina magától is be tud jönni ezért a medence felé vettem az irányt. Végén már futottam és egy nagy csobbanással a medencében voltam. Nem sokkal később Gina is belevetette magát a medencébe.
  • Mennyire idegesítő volt, hogy az a krapek ott figyelt.
  • Jobb mint a paparazzi.
  • Na, ezért nem akarok én sztár lenni. Akkor mesélsz?
  • Igen- elmondtam mindent neki
  • Hát nem tudok, mint mondani. Talán annyit, hogy ezt neked kell tudni. Tényleg nem tudok segíteni
  • Azért köszi, majd még kialakul.
  • Sajnálom, de mennem kéne.
  • Igen? Hova?
  • Randim lesz
  • Mikor maradok én le...kivel?-kérdeztem meglepetten és boldogan
  • Hát, Tommyval- ennyit a lelkesedésemről- Nézd, tudom, hogy nem jöttök ki valami jól, de velem kedves.
  • Mond meg neki, hogy ha valami bajod lesz, akkor megverem
  • Rendben- kimászott a medencéből és megtörölközött.
  • És mi van Adammal, úgy értem, hogy te szereted nem?
  • Igen, de tovább kell lépnem. Tényleg nincs semmi esélyem és Tommy nagyon bejön.
  • Hát. Örülök, hogy tovább léptél és sok sikert
  • Köszi. Remélem ma meg lesz az első csók.
  • Szurkolok.
  • Kösz, most már tényleg megyek.
  • Rendben. Szióka.
Integetett és elment. Még egy picit áztattam magam utána én is megtörölköztem és egyenesen a fürdő felé vettem az irányt. A tükörbe bámulva azon gondolkodtam, hogy milyen hajat csináljak. Végül a vasalás mellett döntöttem ezért már be is dugtam a konnektorba, hogy melegedjen. Amíg melegszik addig hajat szárítok... A hajam kész, már csak smink kell. Alapozót nem használok, mert felesleges, így is barna a bőröm. Pontosabban kreol. Ma a szemceruza és a szempillaspirál mellett döntöttem. Utána magamra öltöttem egy kockás inget övvel és egy fekete, szakadt csőnadrágot. Táskámat telepakoltam minden csajos cuccal és fel húztam a tornacipőm. Hamar házon kívül voltam és megláttam egy jégkása standott. Muszáj volt vennem. Citromosat kértem s mentem is. Páran megint kértek autogramot, persze ez nekem még mindig fura volt. Paparazzik is voltak. Előttem paparazzi, mögöttem paparazzi jobbra tőlem paparazzi. Még annyira nem zavar, sőt egyelőre élvezem, hogy a figyelem központjában lehetek…egyelőre…Adam és a 2 menedzser már ott várt kint a fagyizóban. Amikor Adam észre vett akkor rám mosolygott és én is viszonoztam. Adam menedzsere felállt és kezet nyújtott.
  • Igazán örvendek. David vagyok
  • Én pedig Katy vagyok.
Helyet foglaltunk mindketten.
  • Szia Adam és Tom- Tom az én menedzserem.
  • Mit szólnátok, hogy ha vennénk fagyit?- Adam-
  • Tudtam, hogy azért találtad ki a fagyizót, hogy tudj hízni.
  • Egyre jobban ismersz.
  • Ehhez nem kell sok ismeret- mondtam nevetve- Na, akkor ti maradjatok itt és mi kihozzuk a fagyit Adammel.
  • Rendben én epres kelyhet kérek- mondta Tom
  • Én pedig fahéjas- amikor meghallottam a fahéj szót akkor kirázott a hideg. Nem szeretem a fahéjat, sőt… Magamnak azt mondom, hogy allergiás vagyok rá. Adammel bementünk és sorban álltunk, de hamar előre kerültünk, mert előre engedtek minket.
  • Te beszélsz- suttogtam neki
  • Oké, te mit kérsz?
  • Csokisat. Itt a pénz- nyomtam a kezébe
  • Tartsd meg meghívlak.
  • Nem kell
  • De!
  • Jól van- gyűrtem vissza falzsebembe a pénzt.
Adam mogyorósat kért..Na, vajon miért..Ez gonosz volt. Segítettem kivinni a fagyikat. Én 2-t ő 2-t vitt...
  • Jól van. Nekem sietnem kell, vár az asszony- mondta Tom- Gyorsan beszéljük meg.
  • Jó ötlet.
  • Na, szóval- kezdte Tom- Először is legyen gyors vagy lassú a dal?
  • Nekem tökmindegy- jelentettem ki
  • Lassú- mondta Adam határozottan
  • Rendben, akkor mi lenne, ha megpróbálnátok megírni a dalszöveget mondjuk holnap? Nem kell, hogy jó legyen, de azzal már tudnánk valamit kezdeni.
  • Ez jól hangzik- a mondat utolsó szavát elharaptam, mert ráharaptam a nyelvemre- Au
  • Megbeszéltük?
  • Igen, azt hiszem.
  • Rendben. Akkor majd Katy szól, ha minden rendben most pedig mennem kell. Sziasztok
  • Szia Tom- köszöntünk el egyszerre.
  • Gyerekek nekem is mennem kéne- mondta David- Majd akkor Katy hívja Tom-ot ő pedig engem és minden rendben lesz.
  • Rendben és szia. Örültem a találkozásnak
  • Én is Katy. Sziasztok- Adam biccentett és David, ment is a dolgára.
  • Hupsz. Le esett a telefonom- lehajoltam érte és megnéztem a fagyimat.- Beleettél a fagyimba?- háborodtam fel
  • Nem.
  • Akkor miért csokis a szád?- mondtam miközben nyúltam az ujjammal, hogy letöröljem a csokit a szájáról. Egy pillanattal tovább tartottam az ujjamat a száján és egy kis rázást éreztem. Gyorsan elhúztam a kezem- Te is érezted?
  • Igen, amúgy finom a fagyid
  • Igen?!- belekanalaztam a fagyijába és én is megkóstoltam az övét- A tied is.
  • Te bele ettél.
  • Úgy ahogy te is.
Utána elkezdtünk egymás fagyijába kanalazni és a végén azt vettük észre, hogy elfogyott és a másik fagyijából többet ettünk, mint a sajátunkból és amikor felfogtuk az egész történetet hatalmas nevetésbe törtünk ki.
  • Ez vicces volt.
  • Igen
  • Amúgy kösz a fagyit
  • Ugyan semmiség. Nem tartunk futó versenyt?
  • Futó versenyt?!
  • Aha, gyere
Elindult valamerre és én követtem.
  • Amúgy tudod, hogy merre mész?
  • Nem, de amint találunk egy hosszú valamit, akkor megállunk
  • Hosszú valamit?
  • Igen
  • Ez félre érthető volt.
  • Jaj, ez fájt. Amúgy tényleg- nevetett
  • Amúgy ez nem jó?- mutattam a bal oldalt nyíló utcára
  • De tökéletes. Három!- elkezdett futni
  • Hé, ez csalás- azonnal futottam utána és tényleg nem volt valami gyors, mert utolértem és lehagytam és nem sokkal ezután egy nagy csattanásra lettem figyelmes. Azonnal megálltam és az ösztöneim azt súgták, hogy Adam elesett... Jól súgták... Azonnal oda futottam. Letérdeltem mellé és a hátára fordítottam. A gatyája kiszakadt a térdénél és csupa vér volt.- Jól vagy?
  • Fogjuk rá
  • Gyere segítek fel állni- kezeimmel a hóna alá kaptam és megpróbáltam felhúzni kevés sikerrel, túl nehéz volt én meg gyenge vagyok, ezért estem rá. Deja vu-m van. Megint hosszú percekig bámultunk egymás szemébe s azt vettem észre, hogy az ajkunk közt pár mm van. Éreztem forró leheletét az arcomon. A szívverésem felgyorsult és hallottam ahogy az övé is. Kezemet az arcára raktam és olyan sima volt, mint egy baba popsi. Nagyon fura érzésem volt. Aztán elhúzódtam és percekig némán ültünk. Vissza játszottam az egészet a képzeletemben és megint felgyorsult a szívverésem- Hát…ez furcsa volt- megtörve a kínos csendet megszólaltam
  • Igen tényleg az volt
Gyorsan témát váltottam.
  • Fáj a térded?
  • Hát túl élem.
Megpróbált lábra állni, de nem sikerült. Oda mentem és segítettem neki, de másképp csináltam, mint az előbb. Szorosan belém markolt, mert alig bírt lábra állni.
  • A kocsimhoz kell mennünk.
  • Kivan zárva- éreztem, hogy minden lépés fájdalmas neki- Hol a kocsid? Te leülsz ide a padra én meg ide jövök a kocsival
  • Tudsz vezetni?
  • Igen.
Elmondta, hogy hol a kocsi.
  • El ne mozdulj!- figyelmeztettem
  • Ha eltudnék...
Futásnak eredtem, hát ha én is elesek... Célba érkeztem esés nélkül, de a kocsi előtt legalább 10 paparazzi volt. Miért pont most? Kezdtek nagyon felhúzni, mert nem engedték, hogy beszálljak a kocsiba.
  • Hagyjanak békén!- üvöltöttem. Félre löktem a paparazzikat az útból és amilyen gyorsan tudtam úgy tűntem el onnan, de pár paparazzi futásnak eredt. Siketül leráznom őket, de tuti megtalálnak pár percünk van, mert nem akarom, hogy Adam a címlapon végezze. Megálltam Adam előtt a kocsival és futottam hozzá.
  • Gyere gyorsan, pár paparazzi követ engem.
  • Fenébe
Adam-t beültettem az anyós ülésre.
  • Most hova menjünk?
  • Hozzám.
  • Rendben- tapostam a gáz pedálra épp akkor fordultak be a paparazzik- Tudod mit nem értek?! Egy elfuserált ember vagyok és még is követnek engem.
  • Nem vagy elfuserált
  • Rendes, tőled, hogy ezt mondod, de te is az vagy.
  • Hát akkor, ha mindketten elfuseráltak vagyunk akkor érezzük jól magunkat. Szórakozzunk
  • Jól hangzik, de a térdeddel nem igazán tudunk semmit se csinálni
  • Igaz, most biztos egy baleknak nézel
  • Honnan veszed, hogy eddig nem néztelek annak?
  • Jogos.
  • Amúgy nem nézlek annak, tudod bárkivel előfordulhatott volna.
  • Veled tuti nem
  • Hát most nem, de ne tudd meg kiskoromban milyen két bal lábas voltam.
  • Tényleg?
  • Igen, minden 2. lépésemben a földön kötöttem ki
  • Hát nem néztem volna ki belőled.
  • Nagyon fáj?
  • Túlélem.
  • Elég csúnya.
Az út többi részében nem beszélgettünk csak némán ültünk és bámultunk ki az ablakon. Megálltam Adam garázsában és segítettem fel menni a fürdőbe.
  • Vedd le a gatyád!
  • Mi? Nem!
  • Vedd le, mert lefertőtlenítem a sebet.
  • Jó, de ne bámulj.- elnéztem és amikor vissza néztem akkor a nadrágja lekerült róla és akaratlanul is a „zsákra” meredtem. Nagyon nagy volt. Gyorsan elfordultam.
  • Ülj le a mosógépre- elővettem némi vattát, fertőtlenítő szert és kötszert.
Közelebb mentem hozzá, túl közel.
  • Oké, ez fájni fog- felüvöltött és káromkodott 1 sort. Időközben megcsapott valami jó illat- Ez a te illatod?
  • Hát nem tudom, miért?
  • Nagyon jó illata van
  • Ott van a szekrénybe nézd meg. - letettem a vattát és megkerestem az üveget. Az üveg egy fekete csillag volt. Megszagoltam és igen ez az a illat. - Na ez az?
  • Igen. Nagyon jó illata van- vissza mentem hozzá és most a bekötéssel foglaltam el magam. Egyre közelebb hajoltam hozzá, mert muszáj volt éreznem az illatot, de ár megint túl közel kerültünk egymáshoz. Miközben a lábát kötöttem be addig próbáltam kerülni a szem kontaktust.
  • Miért nem nézel rám?
  • Mert a térdeddel foglalkozom.
  • Hé, ha tovább kötöd akkor elszorítod.
  • Bocs. - letettem a kötszert és kisétáltam a fürdőből.
  • Minden rendben? - botladozott utánam.
  • Igen, de szerintem itt az idő, hogy elmenjek
  • Ne menj el. Kérlek. Nem akarok egyedül lenni és szórakozni se mehetek ilyen lábbal.
  • Nem tudom.
  • Kérlek- hátulról megfogta a karom
  • Rendben- húztam el a karom. Leültünk a tv elé, mert kezdődött a kedvenc vámpír sorozatunk. Vége lett a mai résznek.
  • Álmos vagyok- panaszkodott Lambert.
  • Én is. Gyere segítek felmenni.
  • Oké. Miért vagy velem ilyen kedves?
  • Miért ne?-kérdeztem mosolyogva miközben felemeltem a fél szemöldököm- Na, gyere. Belém karolt és feltántorogtunk a szobájába.- Amíg átöltözöl addig kimegyek, szólj ha készen vagy
  • Oké.
Hallottam ahogy az öve csörren és a gatyája landol a földön.
  • Bejöhetsz
Bementem és már épp az ágyba feküdt. Nem volt rajta póló.
  • Akkor szerintem megyek, mert te mindjárt alszol és én nekem is aludnom kéne, amúgy holnap hol próbáljuk megírni a dalszöveget?
  • Ne! Ne, menj. Várd meg amíg elalszok.
  • Most komolyan?
  • Igen. Amúgy holnap gyere át hozzám és akkor megírhatjuk.
  • Rendben.
Leültem az ágy másik részére.
  • Nyugodtan kényelembe helyezheted magad.
  • Kényelembe helyeztem magam
  • Te tudod.
Elaludt. Még, hogy nincsenek angyalok…épp most nézek egyet…Na, jó ez fura volt. Késztetést éreztem afelől, hogy megsimogassam. Meg is tettem. De nem bírtam levenni a kezemet róla, még mindig simogattam és valamiért egy puszit is nyomtam az arcára.
  • Jézusom! Mit művelek?- kérdeztem magamtól. Itt az idő elmenni. Mielőtt kimentem az ajtón egy utolsó pillantást vetettem rá.
Már besötétedett. Haza felé azon gondolkodtam, hogy miért pusziltam meg és miért dobogott olyan hevesen a szívem amikor ráestem. Talán…lehet, hogy…Nem ez nem lehet. Mi van, ha még is? Nem, biztos, hogy nem!

2011. augusztus 21., vasárnap


Szemhéjaimat felhúztam és a kertemben találtam magam. Csak én voltam itt. Egy picit gondolkodnom kellett, hogy rájöjjek mi történt tegnap. Adam és Gina gondolom bent vannak. Mindenki bevitte a saját cuccát. Vagy is nem egészen. Én nem vittem be, de rajtam 2 takaró volt 1 helyet. Ez érdekes, pedig csak 1 takaróval takaróztam tegnap este. Felálltam a ruhámat és a hajamat megigazítottam, belemarkoltam a cuccaimba és mentem is befele. Beléptem az ajtón és egy kellemes illat csapott meg. Ledobtam az ágyneműket a földre és elindultam az illat felé. Megláttam Adam.t ügyködni a konyhában. Mivel háttal volt ezért gondoltam meg ijesztem. Lassan odatipegtem és már majdnem megijesztett amikor megszólalt.
  • Felejtsd el, tudom, hogy itt vagy
  • Hangulat rontó. Honnan tudtad?
  • Az illatodból. Amúgy jó reggelt
  • Ja, neked is. Mit csinálsz?
  • Reggelit.
  • Gondoltam, hogy nem is vacsorát.
  • Rántottát.
  • Az én tojásomból?
  • Igen, miért?- nézett rám furán
  • Válság van- Az a fej amit levágott. Kiakasztott. Nagyon vicces volt.- Nyugi csak vicceltem. Rendes tőled, hogy csinálsz reggelit. Nem is tudtam, hogy tudsz főzni.
  • Sokan nem tudják rólam. Mondjuk nem vagyok egy konyhatündér, de nagyjából az alapokhoz értek.
  • Az jó. Gina hol van?
  • Fent a fürdőben. Nagyon lelkes csaj.
  • Csak azért lelkes, mert itt vagy.
Gina lesétált a lépcsőn frissen és üdén. A boldogság látszott az arcén. Amikor Adamire pillantott akkor az arca felragyogott. Muszáj beszélnem vele.
  • Gina beszélhetnénk?
  • Nem ér rá később?
  • Pár perc- nyugtattam
  • Legyen.
Megfogtam a kezét és bevezettem a vendég szobába, majd gondosan bezártam az ajtót.
  • Mi az? Adam mindjárt elmegy- suttogott a barátnőm
  • Nyugi. Csak pár perc. Szóval mi volt az az apró fénysugár a szemedben?- kérdeztem kíváncsian
  • Az? Az csak a szerelem- mondta ábrándozva
  • Gina. Örülök, hogy szerelmes vagy, de Adam a pasikat szereti és nem akarom, hogy szerelmi bánatban szenvedj.
  • Az az én dolgom és tökéletesen meg vagyok.
  • Rendben.
  • Vissza mehetnénk?
  • Felőlem- elmentem az ajtóból, hogy ki tudjon menni.
  • Na, mi volt az a fontos téma?
  • Titok. Azért hívtam félre, mert nem akartam, hogy halld.
  • Mit titkolhatnak a csinos hölgyek?- Gina felkuncogott.
  • Fejezd már be ezt a régies dumát. Ha nem tudsz normálisan beszélni, akkor szájba rúglak.
  • Jól van. Készen van a reggeli.
  • Megterítek- ajánlottam fel.
  • Én is segítek- szólt Gina
A szekrényből kivettük a tányérokat és a fiókból pedig az evő eszközöket. Aztán a szalvétát és poharakat amiket megtöltöttünk narancslével. Pár perc alatt készen is voltunk és leültünk a helyünkre.
  • Most pedig köszönjük meg istennek, azt, hogy van a tányérunkba ennivaló- nyújtottam a kezemet, hogy fogják meg.
  • Bocsi, de zsidó vagyok- tiltakozott Adam és egy gúnyos arc kifejezést villantott.
  • Én meg Ateista- nevettem- És csak viccből mondtam, mert kíváncsi voltam a reakciódra.
  • Sikerrel jártál- jelentette ki Adam
  • Magamtól is észre vettem
  • Hé, gyerekek nem eszünk? Mert már farkas éhes vagyok- panaszkodott Gina
  • Jó étvágyat- szólt Adam
  • Öhm. Na, én ezt nem szoktam mondani. Nektek is- végül kiböktem
Mindannyian elkezdtük csipegetni az enni valót. Igazából csak én csipegettem a többiek csak úgy falták a tojást. Nekem még a háromnegyede ott volt amikor Adam és Gina befejezte az evést.
  • Nyugi nincs méreg a kajában- nyugtatott Adam
  • Tudom.
  • Hát akkor? Nem ízlik vagy mi?
  • Igazából finom. Talán ez a legfinomabb rántotta amit valaha ettem.
  • Hát akkor?
  • Elmondanám, ha nem vágnál a szavamban. Na, szóval az a helyzet, hogy nem szeretem a rántottát. Sőt…
  • Oh. Hát ezt nem tudtam sajnálom
  • Nincs semmi baj. Nem tudhattad. Gina se tudja.
  • Azért ez most kellemetlen.
  • Nyugi van Glambert-nyugtattam- Ez a név tetszik. Lehet, hogy mostantól gyakrabban fogja elhagyni a számat ez a név.
  • Örülök, hogy tetszik. Viszont nekem lassan mennem kéne. Nem akarok zavarni
  • Nem zavarsz- hadonászott össze vissza Gina
  • Nem baj, tényleg mennem kéne
Hát nem ártana, gondoltam magamban. A tányérokat egymásra pakoltam, rá az evőeszközöket és indultam is a mosogató géphez. Az én maradékomat kikotortam a kukába és be is helyeztem a cuccokat. A poharakat meg kézzel elmostam. Amíg mosogattam addig ők tv-ztek, miután végeztem leültem Gina mellé.
  • Mit néztek?
  • Teleshop.
  • Hát annak sok az értelme- motyogtam
  • Semmi értelme. Én viszont most megyek, mert találkozok a banda tagokkal.
  • Tommy is ott lesz?- Érdeklődött Gina
  • Igen, persze.
  • Juj, őt nagyon bírom. Úgy szoktam hívni, hogy
  • Csillámpóni- vágtam a szavába
  • Igen.
  • Ez vicces. Tetszik. Esetleg eljöhetsz te is.
  • Én?
  • Igen. Te. Katy is velünk tarthat, ha szeretne
  • Nem is tudom.
  • Gyere. Jó móka lesz- mondta Gina
  • Hát felőlem- adtam be a derekamat- De ma Ninával találkozom.
  • Hánykor?
  • Hatkor
  • Addig vissza érünk. Na, én most haza ugrom. Utána pedig felszedlek titeket, oké?
  • Rendben.
  • Akkor megyek is.
Felálltam és elindultam Adammel az ajtóhoz, mert ki kell engednem.
  • Szia Gina- köszönt el
  • Szia
Beléptünk a garázsba.
  • Hát kösz mindent
  • Ö, szívesen. Amúgy mit gondolsz Gináról?– megpróbálok belőle valamennyi infót kihúzni és továbbítani Ginának, ha jók.
  • Jó fej lány.
  • Igen, tényleg az. Szerinted szép?
  • Hát, mire akarsz kilyukadni?- felhúzta a szemöldökét.
  • Semmire.- vágtam rá gyorsan
  • Tudom én. Arra, hogy lehetne-e köztem és Gina közt valami, ugye?
  • Igen.
  • Nézd. Jó fej és nem is csúnya, de lány és ha barátnőm keresek akkor már meg van az az ember akinél próbálkozni fogok.
  • Értem. Hát kár, mert Gina jó választás lett volna.
  • Rendes tőled, hogy ennyire szeretnéd, hogy a barátnőd boldog legyen.
  • Ő is kiállt mellettem mindig. Talán ezért is vagyunk legjobb barátnők
  • Kérdezhetek valamit?
  • Igen. Maximum nem fogok rá válaszolni.
  • Valamikor gondoltál arra, hogy közted és Gina közt több legyen, mint barátság?
  • Nem. Erre soha nem gondoltam. Őt csak barátként tudom elképzelni.
  • Értem. Most megyek szia. Megcsörgetlek, ha itt leszek.
  • Még mindig nem tudom felfogni, hogy felhívtad a tudakozót azért, hogy meg tud a telefonszámomat. Azt hiszem, hogy el kéne mentem
    nem a számodat- kaptam elő a telefonomat és már be is pötyögtem, hogy Adam. Kinyitottam a garázs ajtót utána pedig a kaput és Adam beindította a kocsit. Utoljára intett egyet és elhajtott. Gina elment, hogy elkészülődjön és én is elmentem fogat mosni, fürödni és a szokásos dolgok. Épp fehérneműben voltam és próbáltam valami normális ruhát keresni amikor Gina megjelent egy őrülten szexi fehér mini ruhában és a kezébe volt valami fekete dolog is.
  • Hoztam neked is ruhát- dobta oda nekem
  • Én ezt fel nem veszem- a ruha ugyan olyan volt, mint Gináé csak ez fekete volt és nem fehér. Pánt nélküli, rövid és valamennyire díszítve volt csillámmal és kővel meg volt rajta egy öv. ruha -Gina rendes tőled, hogy hoztál ruhát, de nem valami bárba készülünk és nem is az utca sarokra.
  • Jaj, létszi. Vedd fel én is ebbe megyek. Nem történhet semmi rossz. Maximum megbámulnak, de amúgy is megbámulnának, mert híres vagy.
  • Épp ezért nem vehetek fel akármit.
  • De ebbe a ruhába biztos bejönnél Ninának is- megtalálta a gyenge pontomat, Ninát.
  • Nem is tudom
  • Létszi. Tedd meg értem.
  • Hogy mit meg nem teszek érted- átölelt és annyit mondott, hogy köszi- Most viszont menj ki, mert felveszem a ruhát
  • Oké, siess.
Belebújtam a szűk ruciban és megnéztem magam a tükörben. A C kosaras melleim kiformálódtak a ruhában és a fenekemre is eléggé rásimult a ruha.
  • Kész vagy már?
  • Igen. Gyere be
  • Wááó. Azt a … Nagyon jól áll neked. Mint ha rádöntötték volna
  • Ja, mint egy örömlány. Itt van Adam.
  • Akkor mire várunk?
Még egyszer megnéztem magam a tükörben és utána lementem a lépcsőn. Belebújtam a magassarkúban és amikor készültem kinyitni az ajtót akkor Adam kopogott. Kinyitottam az ajtót. Adam csak nézett, hogy mi van. Az álla lesett. Na, nem csodálom, hogy leesett úgy néztem ki, mint egy …
  • Hu, de kicsíptétek magatokat
  • Az ő ötlete volt- mutattam a bűnösre.
  • Miért? Tök jól áll- mondta Gina
  • Igaza van- Értett egyet Ginával
  • Elég a beszédből. Indulás -hajtottam a csordát.
Beszálltunk a kocsiba és mentünk is. Egy pillanat alatt ott voltunk. Amikor kiszálltam akkor rengeteg paparazzi vett körül. A vakuk csak úgy villogtak és Adam testőrei pedig „védelmeztek” minket a rajongók elől. Rengeteg rajongó volt. Adam oda ment autogramot osztogatni és láttam, hogy pár ember tőlem is kérni akar. Aztán leesett, hogy én is híres vagyok és ezért oda mentem én is osztogatni pár 10 perc után bekeveredtünk a helyiségbe. Szimpatikus arcokkal találtam magam szemben. 3 fiú és 1 csinos lány. Be kell valljam, hogy egy szöszi gyerek, az Tommy elég furi. Azokkal a horroros tetkóival. Uhh, sajnálom azt a lányt aki éjszaka Tommy karjával találja magát szembe.
  • Sziasztok!- köszöntem előre
  • Hello Katy!- Wow, szóval ismernek.
  • Hello srácok- ez Adam volt
  • Szia Adam- köszöntek egyszerre. Gina pedig sokkolva volt és csak integetett.
  • Ő itt Katy. Biztos ismeritek, hiszen együtt szorítottunk neki. Nagyon jó fej- várj. Én bunkósodok vele, de szerinte jó fej vagyok? What the fuck?!
  • Azt elhiszem, amúgy az utca sarokról jöttetek?- ez csak Tommy lehetett.
  • Tommy én is örvendek és nem nem onnan, de valószínűleg te sokat jársz oda, mert igazad van tényleg úgy nézzek ki, de ezt csak az tudja aki ismeri a helyi lányokat. - mondtam mosolyogva. A banda tagok elkezdtem kuncogni. Tommy pedig néma maradt egész estére. Vagy is velem néma. Ginával egész jót beszélgetett amíg a többiek a következő albumról beszélgettek. Gondoltam oda társulok hozzájuk- Na, mik a tervek?
  • Azon gondolkodunk, hogy mi lenne, ha valakivel duetteznék. Te mit gondolsz róla?
  • Jó ötlet. Ráadásul, ha össze állnál valakivel akkor a számnak nagyobb sikere lenne, mert a te rajongói és a másik személy rajongói is imádnák a dalt.
  • Igen, ez igaz. Akkor azt kéne ki találni, hogy kivel készítsek dalt.
  • Ke$ha- szólt Cam
  • Lady Gaga- ajánlottam fel
  • Nem tudom egyik se jó.
  • Legyen Katy- távolról Gina hangja hallatszott. Hát ő is figyel?!Azt hittem, hogy teljesen belemerült a Tommyval való beszélgetésébe.
  • Nem- szögeztem le a kérdést.
  • Ez egész jó ötlet. Ráadásul a te karrierednek is jót tenne- ez igaz- És a te hangod fantasztikus.
  • Ez tényleg jó- mondta Monte- Ráadásul ismeritek egymást.
  • Még meggondolom. Mennyi az idő?
  • Fél 6.
  • Hogy mennyi?-kiakadt a szemem.
  • Fél 6.
  • Srácok nekem most mennem kell. Találkozok Ninával. Nagyon örültem, talán még máskor is találkozunk. Sziasztok.
  • Elvigyelek?
  • Nem kell köszi. Oda találok. Sziasztok
Ők is elköszöntek tőlem és én rohantam a park felé. Közbe állandóan a ruhámat kellett igazgatnom, mert vagy fel vagy le csúszott. 6 óra előtt 5 perccel oda értem és helyet foglaltam egy zöld színű padon. Már 6 óra 10 van. Nyúltam a telefonomért, mert fel akartam hívni Ninát. Amikor hátulról valaki befogta a szemem én meg ijedtemben eldobtam a telefonomat. A nyakamat csókok égették, ismerős csókok.
  • Te vagy az Nina?
  • Te buta. Hát ki lennék?- folytatta a csókjait egészen a mellemig. Utána pedig felfelé haladt.
  • Miért hívtál?- alig bírtam megállni, hogy ne teperjem le.
  • Majd elmondom. A lényeg, hogy sajnálom. Hülye voltam amiért Sidney-re hallgattam és szeretlek- minden szava égette a szívem- Ki lakik közelebb te vagy én?
  • Én.
  • Gyere menjünk fel hozzád, mert nagyon kívánlak. Nem bírok várni
  • Biztos, hogy ezt szeretnéd?
  • Miért te nem?
  • De. Nagyon is.
  • Akkor gyere.
  • Rendben- megcsókoltam és futottunk hazáig kéz a kézben. Átfutottunk az úton és dudált egy fekete kocsi. Ez Adam kocsija. Integettem neki és folytattuk az utunkat. Beverekedtük magunkat az ajtón. Utána pedig felsétáltunk a szobámba persze végig csókolóztunk. Ledobott az ágyra és lehúzta a ruhámat, majd rám feküdt, de én ledobtam magamról és rámásztam. Én is lehúztam a ruháját és végig csókoltam….