Szemhéjaimat felhúztam és a kertemben találtam magam. Csak én voltam itt. Egy picit gondolkodnom kellett, hogy rájöjjek mi történt tegnap. Adam és Gina gondolom bent vannak. Mindenki bevitte a saját cuccát. Vagy is nem egészen. Én nem vittem be, de rajtam 2 takaró volt 1 helyet. Ez érdekes, pedig csak 1 takaróval takaróztam tegnap este. Felálltam a ruhámat és a hajamat megigazítottam, belemarkoltam a cuccaimba és mentem is befele. Beléptem az ajtón és egy kellemes illat csapott meg. Ledobtam az ágyneműket a földre és elindultam az illat felé. Megláttam Adam.t ügyködni a konyhában. Mivel háttal volt ezért gondoltam meg ijesztem. Lassan odatipegtem és már majdnem megijesztett amikor megszólalt.

• Felejtsd el, tudom, hogy itt vagy
• Hangulat rontó. Honnan tudtad?
• Az illatodból. Amúgy jó reggelt
• Ja, neked is. Mit csinálsz?
• Reggelit.
• Gondoltam, hogy nem is vacsorát.
• Rántottát.
• Az én tojásomból?
• Igen, miért?- nézett rám furán
• Válság van- Az a fej amit levágott. Kiakasztott. Nagyon vicces volt.- Nyugi csak vicceltem. Rendes tőled, hogy csinálsz reggelit. Nem is tudtam, hogy tudsz főzni.
• Sokan nem tudják rólam. Mondjuk nem vagyok egy konyhatündér, de nagyjából az alapokhoz értek.
• Az jó. Gina hol van?
• Fent a fürdőben. Nagyon lelkes csaj.
• Csak azért lelkes, mert itt vagy.

Gina lesétált a lépcsőn frissen és üdén. A boldogság látszott az arcén. Amikor Adamire pillantott akkor az arca felragyogott. Muszáj beszélnem vele.

• Gina beszélhetnénk?
• Nem ér rá később?
• Pár perc- nyugtattam
• Legyen.

Megfogtam a kezét és bevezettem a vendég szobába, majd gondosan bezártam az ajtót.

• Mi az? Adam mindjárt elmegy- suttogott a barátnőm
• Nyugi. Csak pár perc. Szóval mi volt az az apró fénysugár a szemedben?- kérdeztem kíváncsian
• Az? Az csak a szerelem- mondta ábrándozva
• Gina. Örülök, hogy szerelmes vagy, de Adam a pasikat szereti és nem akarom, hogy szerelmi bánatban szenvedj.
• Az az én dolgom és tökéletesen meg vagyok.
• Rendben.
• Vissza mehetnénk?
• Felőlem- elmentem az ajtóból, hogy ki tudjon menni.
• Na, mi volt az a fontos téma?
• Titok. Azért hívtam félre, mert nem akartam, hogy halld.
• Mit titkolhatnak a csinos hölgyek?- Gina felkuncogott.
• Fejezd már be ezt a régies dumát. Ha nem tudsz normálisan beszélni, akkor szájba rúglak.
• Jól van. Készen van a reggeli.
• Megterítek- ajánlottam fel.
• Én is segítek- szólt Gina

A szekrényből kivettük a tányérokat és a fiókból pedig az evő eszközöket. Aztán a szalvétát és poharakat amiket megtöltöttünk narancslével. Pár perc alatt készen is voltunk és leültünk a helyünkre.

• Most pedig köszönjük meg istennek, azt, hogy van a tányérunkba ennivaló- nyújtottam a kezemet, hogy fogják meg.
• Bocsi, de zsidó vagyok- tiltakozott Adam és egy gúnyos arc kifejezést villantott.
• Én meg Ateista- nevettem- És csak viccből mondtam, mert kíváncsi voltam a reakciódra.
• Sikerrel jártál- jelentette ki Adam
• Magamtól is észre vettem
• Hé, gyerekek nem eszünk? Mert már farkas éhes vagyok- panaszkodott Gina
• Jó étvágyat- szólt Adam
• Öhm. Na, én ezt nem szoktam mondani. Nektek is- végül kiböktem

Mindannyian elkezdtük csipegetni az enni valót. Igazából csak én csipegettem a többiek csak úgy falták a tojást. Nekem még a háromnegyede ott volt amikor Adam és Gina befejezte az evést.

• Nyugi nincs méreg a kajában- nyugtatott Adam
• Tudom.
• Hát akkor? Nem ízlik vagy mi?
• Igazából finom. Talán ez a legfinomabb rántotta amit valaha ettem.
• Hát akkor?
• Elmondanám, ha nem vágnál a szavamban. Na, szóval az a helyzet, hogy nem szeretem a rántottát. Sőt…
• Oh. Hát ezt nem tudtam sajnálom
• Nincs semmi baj. Nem tudhattad. Gina se tudja.
• Azért ez most kellemetlen.
• Nyugi van Glambert-nyugtattam- Ez a név tetszik. Lehet, hogy mostantól gyakrabban fogja elhagyni a számat ez a név.
• Örülök, hogy tetszik. Viszont nekem lassan mennem kéne. Nem akarok zavarni
• Nem zavarsz- hadonászott össze vissza Gina
• Nem baj, tényleg mennem kéne

Hát nem ártana, gondoltam magamban. A tányérokat egymásra pakoltam, rá az evőeszközöket és indultam is a mosogató géphez. Az én maradékomat kikotortam a kukába és be is helyeztem a cuccokat. A poharakat meg kézzel elmostam. Amíg mosogattam addig ők tv-ztek, miután végeztem leültem Gina mellé.

• Mit néztek?
• Teleshop.
• Hát annak sok az értelme- motyogtam
• Semmi értelme. Én viszont most megyek, mert találkozok a banda tagokkal.
• Tommy is ott lesz?- Érdeklődött Gina
• Igen, persze.
• Juj, őt nagyon bírom. Úgy szoktam hívni, hogy
• Csillámpóni- vágtam a szavába
• Igen.
• Ez vicces. Tetszik. Esetleg eljöhetsz te is.
• Én?
• Igen. Te. Katy is velünk tarthat, ha szeretne
• Nem is tudom.
• Gyere. Jó móka lesz- mondta Gina
• Hát felőlem- adtam be a derekamat- De ma Ninával találkozom.
• Hánykor?
• Hatkor
• Addig vissza érünk. Na, én most haza ugrom. Utána pedig felszedlek titeket, oké?
• Rendben.
• Akkor megyek is.

Felálltam és elindultam Adammel az ajtóhoz, mert ki kell engednem.

• Szia Gina- köszönt el
• Szia

Beléptünk a garázsba.

• Hát kösz mindent
• Ö, szívesen. Amúgy mit gondolsz Gináról?– megpróbálok belőle valamennyi infót kihúzni és továbbítani Ginának, ha jók.
• Jó fej lány.
• Igen, tényleg az. Szerinted szép?
• Hát, mire akarsz kilyukadni?- felhúzta a szemöldökét.
• Semmire.- vágtam rá gyorsan
• Tudom én. Arra, hogy lehetne-e köztem és Gina közt valami, ugye?
• Igen.
• Nézd. Jó fej és nem is csúnya, de lány és ha barátnőm keresek akkor már meg van az az ember akinél próbálkozni fogok.
• Értem. Hát kár, mert Gina jó választás lett volna.
• Rendes tőled, hogy ennyire szeretnéd, hogy a barátnőd boldog legyen.
• Ő is kiállt mellettem mindig. Talán ezért is vagyunk legjobb barátnők
• Kérdezhetek valamit?
• Igen. Maximum nem fogok rá válaszolni.
• Valamikor gondoltál arra, hogy közted és Gina közt több legyen, mint barátság?
• Nem. Erre soha nem gondoltam. Őt csak barátként tudom elképzelni.
• Értem. Most megyek szia. Megcsörgetlek, ha itt leszek.
• Még mindig nem tudom felfogni, hogy felhívtad a tudakozót azért, hogy meg tud a telefonszámomat. Azt hiszem, hogy el kéne mentem
  nem a számodat- kaptam elő a telefonomat és már be is pötyögtem, hogy Adam. Kinyitottam a garázs ajtót utána pedig a kaput és Adam beindította a kocsit. Utoljára intett egyet és elhajtott. Gina elment, hogy elkészülődjön és én is elmentem fogat mosni, fürödni és a szokásos dolgok. Épp fehérneműben voltam és próbáltam valami normális ruhát keresni amikor Gina megjelent egy őrülten szexi fehér mini ruhában és a kezébe volt valami fekete dolog is.

• Hoztam neked is ruhát- dobta oda nekem
• Én ezt fel nem veszem- a ruha ugyan olyan volt, mint Gináé csak ez fekete volt és nem fehér. Pánt nélküli, rövid és valamennyire díszítve volt csillámmal és kővel meg volt rajta egy öv. ruha -Gina rendes tőled, hogy hoztál ruhát, de nem valami bárba készülünk és nem is az utca sarokra.
• Jaj, létszi. Vedd fel én is ebbe megyek. Nem történhet semmi rossz. Maximum megbámulnak, de amúgy is megbámulnának, mert híres vagy.
• Épp ezért nem vehetek fel akármit.
• De ebbe a ruhába biztos bejönnél Ninának is- megtalálta a gyenge pontomat, Ninát.
• Nem is tudom
• Létszi. Tedd meg értem.
• Hogy mit meg nem teszek érted- átölelt és annyit mondott, hogy köszi- Most viszont menj ki, mert felveszem a ruhát
• Oké, siess.

Belebújtam a szűk ruciban és megnéztem magam a tükörben. A C kosaras melleim kiformálódtak a ruhában és a fenekemre is eléggé rásimult a ruha.

• Kész vagy már?
• Igen. Gyere be
• Wááó. Azt a … Nagyon jól áll neked. Mint ha rádöntötték volna
• Ja, mint egy örömlány. Itt van Adam.
• Akkor mire várunk?

Még egyszer megnéztem magam a tükörben és utána lementem a lépcsőn. Belebújtam a magassarkúban és amikor készültem kinyitni az ajtót akkor Adam kopogott. Kinyitottam az ajtót. Adam csak nézett, hogy mi van. Az álla lesett. Na, nem csodálom, hogy leesett úgy néztem ki, mint egy …

• Hu, de kicsíptétek magatokat
• Az ő ötlete volt- mutattam a bűnösre.

• Miért? Tök jól áll- mondta Gina
• Igaza van- Értett egyet Ginával
• Elég a beszédből. Indulás -hajtottam a csordát.

Beszálltunk a kocsiba és mentünk is. Egy pillanat alatt ott voltunk. Amikor kiszálltam akkor rengeteg paparazzi vett körül. A vakuk csak úgy villogtak és Adam testőrei pedig „védelmeztek” minket a rajongók elől. Rengeteg rajongó volt. Adam oda ment autogramot osztogatni és láttam, hogy pár ember tőlem is kérni akar. Aztán leesett, hogy én is híres vagyok és ezért oda mentem én is osztogatni pár 10 perc után bekeveredtünk a helyiségbe. Szimpatikus arcokkal találtam magam szemben. 3 fiú és 1 csinos lány. Be kell valljam, hogy egy szöszi gyerek, az Tommy elég furi. Azokkal a horroros tetkóival. Uhh, sajnálom azt a lányt aki éjszaka Tommy karjával találja magát szembe.

• Sziasztok!- köszöntem előre
• Hello Katy!- Wow, szóval ismernek.
• Hello srácok- ez Adam volt
• Szia Adam- köszöntek egyszerre. Gina pedig sokkolva volt és csak integetett.
• Ő itt Katy. Biztos ismeritek, hiszen együtt szorítottunk neki. Nagyon jó fej- várj. Én bunkósodok vele, de szerinte jó fej vagyok? What the fuck?!
• Azt elhiszem, amúgy az utca sarokról jöttetek?- ez csak Tommy lehetett.
• Tommy én is örvendek és nem nem onnan, de valószínűleg te sokat jársz oda, mert igazad van tényleg úgy nézzek ki, de ezt csak az tudja aki ismeri a helyi lányokat. - mondtam mosolyogva. A banda tagok elkezdtem kuncogni. Tommy pedig néma maradt egész estére. Vagy is velem néma. Ginával egész jót beszélgetett amíg a többiek a következő albumról beszélgettek. Gondoltam oda társulok hozzájuk- Na, mik a tervek?
• Azon gondolkodunk, hogy mi lenne, ha valakivel duetteznék. Te mit gondolsz róla?
• Jó ötlet. Ráadásul, ha össze állnál valakivel akkor a számnak nagyobb sikere lenne, mert a te rajongói és a másik személy rajongói is imádnák a dalt.
• Igen, ez igaz. Akkor azt kéne ki találni, hogy kivel készítsek dalt.
• Ke$ha- szólt Cam
• Lady Gaga- ajánlottam fel
• Nem tudom egyik se jó.
• Legyen Katy- távolról Gina hangja hallatszott. Hát ő is figyel?!Azt hittem, hogy teljesen belemerült a Tommyval való beszélgetésébe.
• Nem- szögeztem le a kérdést.
• Ez egész jó ötlet. Ráadásul a te karrierednek is jót tenne- ez igaz- És a te hangod fantasztikus.
• Ez tényleg jó- mondta Monte- Ráadásul ismeritek egymást.
• Még meggondolom. Mennyi az idő?
• Fél 6.
• Hogy mennyi?-kiakadt a szemem.
• Fél 6.
• Srácok nekem most mennem kell. Találkozok Ninával. Nagyon örültem, talán még máskor is találkozunk. Sziasztok.
• Elvigyelek?
• Nem kell köszi. Oda találok. Sziasztok

Ők is elköszöntek tőlem és én rohantam a park felé. Közbe állandóan a ruhámat kellett igazgatnom, mert vagy fel vagy le csúszott. 6 óra előtt 5 perccel oda értem és helyet foglaltam egy zöld színű padon. Már 6 óra 10 van. Nyúltam a telefonomért, mert fel akartam hívni Ninát. Amikor hátulról valaki befogta a szemem én meg ijedtemben eldobtam a telefonomat. A nyakamat csókok égették, ismerős csókok.

• Te vagy az Nina?
• Te buta. Hát ki lennék?- folytatta a csókjait egészen a mellemig. Utána pedig felfelé haladt.
• Miért hívtál?- alig bírtam megállni, hogy ne teperjem le.
• Majd elmondom. A lényeg, hogy sajnálom. Hülye voltam amiért Sidney-re hallgattam és szeretlek- minden szava égette a szívem- Ki lakik közelebb te vagy én?
• Én.
• Gyere menjünk fel hozzád, mert nagyon kívánlak. Nem bírok várni
• Biztos, hogy ezt szeretnéd?
• Miért te nem?
• De. Nagyon is.
• Akkor gyere.
• Rendben- megcsókoltam és futottunk hazáig kéz a kézben. Átfutottunk az úton és dudált egy fekete kocsi. Ez Adam kocsija. Integettem neki és folytattuk az utunkat. Beverekedtük magunkat az ajtón. Utána pedig felsétáltunk a szobámba persze végig csókolóztunk. Ledobott az ágyra és lehúzta a ruhámat, majd rám feküdt, de én ledobtam magamról és rámásztam. Én is lehúztam a ruháját és végig csókoltam….

5.Fejezet

Amint kinyitottam a szemem egyből Nina járt az eszembe. Én nagyon szeretem őt, amit én érzek az több mint puszta szerelem. Az életemet adnám érne. Sokan idiótának néznek azért, mert velem egy egynemű embert így tudok szeretni. Pár barátom emiatt el is hagyott. 10 éve amikor 14 éves voltam akkor tudatosult bennem, hogy a lányokért is „rajongok”.

• Leila el kell mondanom valamit- az cipőm hegyével a földbe rajzolgattam x-eket.
• Mi a baj Katy?
• Elég nehéz.
• Nekem nyugodtan elmondhatod mi nagyon jó barátok vagyunk. Ezen semmi se tud változtatni.
• Rendes tőled. Na, szóval arról van szó, hogy nem csak a pasik érdekelnek.
• Ezt, hogy érted?
• Úgy, hogy nem zárom ki az életemből a lányokkal való dolgokat.
• Vagyis biszex vagy?
• Igen, így is fogalmazhatunk
• Hu, ez nekem sok. Sajnálom, de ezt fel kell fognom adj gondolkozási időt.

Ezzel elment és soha többé nem szólt hozzám. Leila egy a sokk közül… Talán Gina volt az egyetlen aki sejtette, mert általában mindig tettem valami fura megjegyzést egy-egy nőre pl. Milyen formás....

Pontosan nem tudom megmondani, hogy, hogy jöttem rá csakannyit tudok, hogy megéreztem és hozzáteszem, hogy amikor kisebb voltam olyan 8 éves lehettem akkor szórakozásból lányokkal smárpartikat tartottunk, illetve csak egy lánnyal. Amy-vel. Aztán elköltöztünk és olyan osztályba kerültem ahova Gina is járt. Régebben Ginával egy bölcsődébe és óvodába jártunk aztán megszakadt a kapcsolat, de imént említettem, hogy utána egy osztályba kerültünk és elválaszthatatlanok lettünk. Elég a nosztalgiázásból, vissza a jelenbe. Haza kell mennem, de most. Felpattantam az ágyból. Elvégeztem a dolgaimat most pedig itt az idő, hogy lehúzzam az ágyneműt. Az ágyneműket lehúztam és nem tudtam, hogy hova rakjam, mert nem láttam sehol szennyes kosarat és nem is akartam annyira zörögni, mert Adam még alszik ezért az ágyon hagytam. Kerestem egy papírt és tollat és ezeket a szavakat véstem ré a lapra: Hazamentem és köszönök mindet By:Katy.

Most már mehetek. Telefonomért nyúltam és már majdnem beírtam egy telefonszámot, hogy hívjak taxit, de aztán rájöttem, hogy nincs szükségem taxira. Szép az idő és már rég nem jártam erre a verseny miatt. Felvettem a telefonomat, mert csörgött.

• Szia Gina!
• Szia. Ma ráérsz?
• Elvileg igen, miért?
• Beszélhetnénk a tegnap előttről.
• Vagy is Adam ről?
• Utálom, hogy ennyire ismersze. Akkor átjössz hozzám?
• Persze, hiszen szomszédok vagyunk. Tudod mondanám, hogy gyere át te, de kosz van.
• Semmi baj, amint tudsz gyere.
• Okés.
• Most leteszem szia.
• Szia Gina

Annyira bírom ezt a csajt. Nagyon jó fej. A legjobb barát az egész világon. Gyorsan beugortam egy boltba, hogy pár dolgot vegyek, de a pár dologból kb. 10 zacskónyi lett ezért hívtam egy taxit. 15 percen belül otthon is voltam. Felhúztam a gumi kesztyűt és először leporoltam mindent ami miatt tüszögtem párszor..aztán a porszívózáshoz láttam. Az ablakban megláttam Giná-t. Kinyitottam az ablakot, hogy köszönjek neki.

• Szia Gina!
• Szia! Átmenjek segíteni.
• Nem kell megoldom.
• Szívesen átmegyek úgy is unatkozom.
• Nem tudod mire vállalkoztál.
• Nem. Akkor átmegyek.
• Oké. A kulcsot tudod, hol találod.
• Igen, a cserépben.
• Siess.

Becsukta az ablakát, de én inkább nyitva hagytam, hogy legyen levegő. Nem sokkal később dörömbölést hallottam a lépcsőn. Gina volt az. Megöleltük egymást.

• De jó újra találkozni. Hol voltál?
• Nem akarod tudni.
• De igen.
• Akkor ígérd meg, hogy nem fogsz szidni amiért nem vittelek magammal és sikítani se fogsz.
• Jó. Ígérem, de mond már el.
• Adam házába.
• Hogy mi? – nézett rám.
• Jól érted.

Elkezdett sikítani.

• Megkértelek, hogy ne sikíts.
• Bocsi, de te tudod, hogy hol lakik. Mi történt?
• Nagyon hosszú.

• Van időnk.
• Van, de takarítani is kéne.
• Először meséld el és utána csinálhatjuk
• Rendben- egyeztem bele.

Leültünk és kiöntöttem a szívem. Mindent elmondtam főleg Nináról. A végén már sírtam és ő vigasztalt.

• Ne aggódj, ő nem volt az igazi ez egy jel.
• Lehet
• Tudom, hogy ez nem a legalkalmasabb időpont, de annyira kíváncsi vagyok a házára.
• Hát azért elmondom. Tudom, hogy sokat számít neked. Szép háza van nagyon szép. Nem olyan nagy, de gyönyörű- elmeséltem neki mindent.
• Pont ilyennek képzeltem.
• Tudtam, hogy ezt fogod mondani- felnevetett.
• Ismersz engem és én is téged.
• Ezért vagy a legjobb barátnőm. Viszont most már takarítani is kéne.
• Igen. Nem ártana- fintorgott.
• Hé- szegeztem magasba a mutató ujjam.
• Nyugi. Inkább csináljuk, mert soha nem végzünk

Én folytattam a porszívózást ő pedig az ablakokat törölgette. Rezgést állapítottam meg a farzsebemből. Üzenet jött. Ninától. Megláttam a nevét és összerezzentem. Gina is észrevette.

• Mi az?- nézett rám aggódóan
• Sms-t kaptam
• Ninától
• Igen- sziszegtem
• Mit ír benne?
• Nem tudom még nem néztem meg.
• Jaj, te lány. Mire vársz tapsra?- tapsolt egyet.

Megnéztem az sms-t. „Szia Katy! Sajnos a mai nap még sem jó ezért mit szólnál holnap este 6-kor a parkban?” Felolvastam Ginának is.

• Most írjak vissza?- a tekintetemet még mindig a szavakon tartottam
• Igen.

Vissza írtam, hogy oké.

• Minden rendben? – kérdezte a barátnőm szomorúan.
• Persze- hazudtam rezzenéstelenül

Igazából semmi sincs rendben. A magán életem a béka feneke alján van. Folytattuk a takarítást és már este felé lehetett amikor végeztünk a takarítással és az utána való fürdéssel. Fáradtan lezuhantunk a kanapéra.

• Ez a nap!- szólalt meg a barátnőm
• Hosszú és nehéz volt.
• Nézünk tv-t?
• Felőlem. Oh a távkapcsoló a dohányzó asztalon van. Ki van zárva, hogy oda megyek érte.
• Én se megyek érte, fáj a lábam- panaszkodott Gina
• Akkor én nem- elhallgattam, mert csörgött a telefonom. Ismeretlen szám volt- Igen?- szóltam bele
• Szia találd ki, hogy ki vagyok- szólt bele egy számomra ismeretlen hang
• Ne, szórakozz, mert fejbe rúglak- nevetést hallottam. A nevetést felismertem- Adam te vagy az?- amint elhagyta a számat ez a név azonnal fülelt Gina.
• Igen. Honnan tudtad?
• A nevetésedből. Honnan tudod a számomat?- mérgelődtem
• Hát. Nem volt nehéz megszerezni. Fel hívtam a tudakozót- sóhajtottam
• Mit akarsz?
• Csak beszélgetni, unatkozom
• És nincs más ember akit fel tudsz hívni?
• Nincs. Hogy vagy?

A kérdés hallatán homlokon csaptam magam.

• Szerinted?
• Köszönöm kérdésed én is jól vagyok. Nem alszunk együtt?
• Ezt, hogy érted?
• Unatkozok. Egyedül vagyok. Társasági lény vagyok.
• Sajnos ma Gina alszik itt, szóval nem tudsz te is.

Gina elkezdett hadonászni és egyre hangosabban mondta, hogy „de van hely!”

• Úgy hallom, hogy Gina szerint van hely. Most elindulok hozzád.
• Várj, honnan tudod, hogy hol lakok?
• Tudakozó.
• Megrémítesz ja és siess mert kell a távkapcsoló és lusták vagyunk fel állni.
• Mi?
• Mindegy. Mikor leszel itt?
• Bepakolok és elindulok. Van garázs?
• Van.
• Oké. Na szia

Nem köszöntem csak leraktam és amikor leraktam akkor Gina elkezdett sikítani, kiabálni és ordítani.

• Jézusom- szóltam miközben a kezemmel elszigeteltem a fülemet.
• Adam itt fog aludni. Nem hiszem el. Köszönöm. Várjunk- lehiggadt- Fel kell készülnöm
• Ugye tudod, hogy nem lányokba utazik
• Tudom, de bármi megtörténhet.
• Hát... nem akarok hangulatrontó lenni
• Gyere át velem segíts bepakolni
• De, hogy megyek. Ki vagyok, de ha már elmész akkor a távkapcsolót létszíves szerváld ide.
• Felejtsd el- megragadta a kezem és elkezdett húzni- Jössz te is
• Áúú- nyávogtam- Eressz el.
• De jössz?
• Van más választásom
• Nem igazán- pöffeszkedett Gina
• Menjünk- legyintettem a kezemmel és indultunk is.

Gina háza ugyanolyan volt mint az enyém csak valamennyivel kisebb és nem volt medencéje. Egyből felszaladt a szobájába én meg alig bírtam vele tartani az iramot. Ledobtam magam a rózsaszínű selyem takarójára.

• Elfáradtam- lihegtem
• Segíts!- túrta fel a szekrényét
• Nyugi. Hozz egy cicanacit és egy hosszabb felsőt alvásra. Az jó lesz.
• Biztos?
• Segítsek vagy ne?!
• Hallgatok rád, de csak azért, mert te jobban értesz a divathoz.

Bepakoltunk és indultunk is. Visszaültünk a kanépra utána pedig megcsörrent újra a telefonom. Sms-t kaptam. Adam volt az, hogy nyissam ki a kaput.

• Megjött
• Jaj, de jó- lelkesedett Gina
• Bár én is ilyen lelkes lennék
• Nyisd már ki!
• Jól van.

Kinyitottam a kaput és a garázst ajtót is felnyitottam. Lesétáltam a garázs ajtóhoz.

• Szép a házad.
• Kösz.
• Nem vagy valami lelkes, ugye?
• Nem akarod, hogy válaszoljak. Gina be van sózva
• Elhiszem
• Amúgy szereted a rajongóidat?
• Persze, hogy szeretem.
• Akkor jó, mert Ginát imádni fogod.
• Ha te szereted akkor én szeretni fogom.

Hátra pillantottam a vállam fölött. Gina látókörébe értünk és msot csak nézett, mint Rozi a moziban. Adam mögém bújt a hatalmas testével.

• Ígér meg, hogy nem támadsz le
• Rendben- elmosolyodott Gina és bólintott.

Leültünk a kanapéra és néztünk ki a fejünkből.

• Mit fogunk csinálni? Bennem zsong az energia
• Azt látom Adam.
• Bennem is- valahogy gondoltam, hogy Gina is feltüzelt.

Az este egész jól telt el. Még nevettem is pl. amikor Adam megszólalt, hogy fessük ki egymás körmeit meg ezekhez hasonló dolgokon.

• Nem alszunk kint sátorban?- kérdezte Gina
• Nem- vágtam rá
• Létszi- könyörgött Adam
• Igen létszi- Gina is könyörgött.
• Nem bánnom. De ti állítjátok fel a sátort.
• Inkább aludjunk sátor nélkül. A csillagok olyan szépek
• Rendben Adam. Csak maradj már csöndben.

Kipakoltunk mindet. Üditőt és chipset is. Aztán lefeküdtünk és néztük a csillagokat. Közben Adam beszámolót tartott a csillagokról míg Gina érdeklődéssel figyelte Adam előadását addig én álomba merültem.

4.Fejezet

Felkuporodtam a kis ülésre és átkaroltam a lábaimat. Az ablakon átnéztem és rengeteg ember sétált nagy szatyrokkal és rengeteg boldog pár volt. Az emberek nem tudják milyen szerencsések, hogy van élettársuk. Bármit megadnák azért, hogy Ninával újra együtt legyünk. Olyanok voltunk, mint két testvér. Nagyon hasonlítottunk egymásra.

-          Lehúzzam a kocsi tetejét?

-          Mindegy.

-          Ne legyél már ennyire szomorú. El fog múlni.

-          El, de örökre megégette a szívem.

-          Mióta vagy ennyire költőies?

-          Ez nem költőiesség. Ez igazság.

-          Értem, de azért nem kéne velem is kiabálni.

-          Viseld el! Mikor érünk már a házadhoz? Mert ez a kocsi elég kicsi.

-          Fogyj le! Nem sokára.

-          Hát alattad hamarabb kiakad a mérleg.

-          Mert én magasabb is vagyok.

-          Hát, ha nem lennél 185 cm, akkor tuti, hogy háj pacni lennél.

-          Kösz.

Beletúrt éden fekete hajába és elfordult tőlem. Most bocsánatot kéne kérnem? Az nem az én asztalom, de még se hagyhatom szó nélkül végül is ez csak egy bocsánatkérés? Nem?! Nem nagy ügy… Vettem egy mély levegőt.

-          Adam.

-          Hmm?

-          Én.. én… miért ennyire nehéz bocsánatot kérni?

-          Nem értem.

-          Én sajnálom.

-          Ezt akkor mond, ha komolyan gondolod. Az ember nem tehet arról, hogy hogyan születik. Úgy kell elfogadni

-          Tudom. Igazából neked a magasságodhoz ez a súly illik, te így vagy… khm… khm…”tökéletes”

-          Tökéletes?- nézett furán

-          Úgy értettem, hogy neked ez a test áll jól.

-          Mennyire gondoltad komolyan?

-          Eléggé.

-          Oké, akkor a bocsánat elfogadva. amúgy pár perc és megérkeztünk.

-          Várj, előveszem a videó kamerám

-          Minek?

-          Levideózom életem legnagyobb élményét- elővettem a videó kamerám és elkezdtem magam filmezni- Nem sokára belépek a híres Adam Mitchel Lambert házába. Ti is ennyire izgatottak vagytok, mint én? Tartsatok velem.

-          Ez meg mi volt?

-          Nem tudom. Hiszen te híres sztár vagy. Micsoda megtisztelés, hogy beléphetek, majd ő felsége házába

-          Pimaszkodunk, pimaszkodunk?

Csak nevettem.

-          Látod? Már nem is vagy olyan szomorú.

-          Eddig nem voltam.

-          Sajnálom

-          Mindegy.

-          De létszi ne kamerázd a házam, nem akarom, hogy tudják milyen házba élek, mert némely paparazzi kinyomozná, ha kapnának képeket.

-          Nem fogom, amúgy sincs hozzá kedvem. Mikor jelenik meg az új albumod?

-          Nem tudom. Most fogjuk megbeszélni a menedzseremmel a dolgokat. Miért érdekel?

-          Hát a zenéidet bírom

-          Haladás. Megjöttünk- mondta miközben megnyomta a kis kütyüt, hogy kinyíljon a kapu és be tudjon állni a garázsba.

-          Mekkora?

-          Hát a méretét nem tudom, de van 4 hálószoba és 2 és fél fürdőszoba akkor konyha, nappali, előtérhez tartozó 2 lépcső, amivel fel tudsz menni az emeletre, 2 szobához van gardrób az egyikhez, ami az én szobám ott 2 embernek van hely. Meg van a garázs mellett egy üres szoba, amit nem tudom, hogy mivel töltsek ki. Meg hát a kert, ami 1 Jakuzzival és medencével rendelkezik. Ennyi.

-          Kellemesen csalódtam. Mert te híres szupersztár vagy és azt hittem, hogy 3 emeletes 6 szobás, mozi termes, játék termes meg tele van extrával, de tetszik, hogy te nem viszed túlzásba.

-          Játékterem? Nem is rossz ötlet.

-          Felejtsd el, amit mondtam

-          Csak viccből mondtam. Nincs szükségem rá. Ha szórakozni akarok, akkor elmegyek egy meleg bárba.

-          Én is szoktam oda járkálni. Ott ismertem meg Ninát- Amint kimondtam a nevét szomorú lettem-

-          Értem és milyen házad van?

-          Hát mindjárt elmondom, de szálljunk ki ebből a kocsiból jó?

-          Oké. Akkor kövess.

Kiszálltunk a kocsiból és követtem Adam-t, aki egy ajtón ment be. A lépcső egyik oldalán lyukadtunk ki.

-          Szóval ez az előtér szembe a másik ajtó a másik lépcsőn az a üres helyiségbe vezet.

Elindultunk a két lépcső között. Messziről egy nagy üvegajtót láttam. Biztosan az vezet ki a kerthez.

-          Akkor a konyha és a nappali egybe van. Jobbra, konyha balra nappali.

-          Nagyon szép a házad. Főleg a konyha- A konyha fekete és arany színben pompázott egy kisebb csillárral. Akkor a nappali fekete- fehér színben tündökölt ugyanolyan csillárral és pont fölöttem egy hatalmas csillár volt.

-          A kert nem olyan nagy- közeledtünk az üvegajtóhoz- Ki akarsz menni?

-          Ha nem gond

-          Persze, hogy nem.

-          Amúgy miért fekete az ablaküveg?

-          Nem fekete csak ez sötétít, de fel lehet húzni a sötét részt és akkor ott van a sima üveg. Csak nem szeretem a függönyt olyan hétköznapi ez meg szerintem tökmenő. Mindjárt jövök, addig menj ki.

-          Oké.

Kiléptem és a nap épp lenyugvóban volt. Narancsos izzás töltötte el az égboltot és a fák a földre árnyékot vetettek. Nagyon szép volt. Megláttam Adam árnyékát a földön.

-          Tetszik?

-          Igen, nagyon szép. Meseszép.

-          Más körülmények közt ez romantikus lehetne.

-          Hát. Elégé más körülményeknek kéne lenni.

Elmosolyodott.

-          Na, akkor ott- mutatott balra- grillezni lehet, a medencét látod középen és jobbra pedig fák vannak, ahol esetleg kilehet ülni, mert árnyék van a fák miatt.

-          Tök jó.

-          Tényleg?

-          Igen, nagyon tetszik.

-          Akkor jó. Bemegyünk?

-          Igen, mert kezd elég hűvös lenni.

Elindult a konyha felé, de én még mindig nem tudtam felfogni, hogy milyen szép helyen lakik. Be kell ismernem, hogy irigylem

-          Ide ülj le-mutatott a konya közepén lévő kis asztalra és székekre. Helyet foglaltam- Amíg megcsinálom, a teát mond el, hogy a te házad milyen.

-          Hát. Megtörlöd a lábad. Ez az első- kisebb nevetést hallottam- aztán megfogod a kilincset és…

-          Most szórakozol velem?- rám nézett a válla fölött.

-          Na, szóval. A bejárati ajtóm egy folyosó szerűségre nyílik. Egyből ott vannak a fogasok meg a cipős szekrények. Akkor balra, a konyha jobbra a nappali. A nappalin át tudsz kijutni a hátsókertbe. A konyha mögött van egy vendégszoba és a nappali mögött pedig egy zuhanyzó WC-vel. A folyosó végén pedig egy csigalépcső. Felmész, és fent van 3 szoba és 2 fürdő. Nagyjából ennyi. Ja meg egy kisebb medencém van, amit már rég használtam.

-          Az klassz. Amúgy készen van csak még forró.

Biccentéssel jeleztem a köszönést miközben lerakta elém a bögre teát.

-          Most kezdődik a kedvenc sorozatom.

-          igen? Melyik az?- belekortyoltam a teámba- Áúúú.

-          Így jár az, aki türelmetlen

-          Dhe meghégeththem. – Elkezdtem a nyelvemet simogatni

-          Nagyon rossz?

-          Szherinthed? Ahmúgyh mhilyenh mhűshor khezd?

-          A True Blood. Próbálj már meg normálisan beszélni létszi.

-          Ohké. Azt éhn is szerethem. Bocsh, deh ennél jobban nem megy –megfogtam a bögrémet és elkezdtem araszolni a kanapé felé. Adam megelőzött, amikor én fél úton jártam akkor ő belehuppant középre és bekapcsolta a tv-t. Mire én beültem mellé addigra elkezdődött a sorozat.

-          Amúgy ki a kedvenc szereplőd- belekortyolt a teájába mire ő is felnyőgött, mert megégette magát. Felkuncogtam- Ki nevetsz? Nem szép dolog- mondta miközben hozzám vágta az egyik díszpárnát

-          De, nagyon is szép dolog, sőt még élvezetes is – letettem a teámat a dohányzó asztalra és nem 1 párnát, hanem 2 párnát dobtam neki.

-          Duplán támadunk?

-          Még szép. Kétszer akkora vagy, mint én- megint hozzám vágott egy párnát vissza is akartam dobni, de a tv-re szegeztem a tekintetemet és ott maradt egészen a sorozat végéig Ez a sorozat igazán jó. Kedvenc lett.

-          Lopós.

-          Tessék?

-          Semmi.

-          Hol is tartottam? Ja, igen- belemarkoltam a párnába és hozzá vágtam. Pár percig szórakoztunk aztán megcsörrent a telefonom jelezve, hogy sms-t kaptam- Várj egy picit. Ninától jótt.

Muszáj holnap beszélnünk. Fontos. Majd holnap leírom a részleteket.  Nina.
Megdobbant a szívem, lehet, hogy még se reménytelen? Bár ezt nem hinném. Felolvastam Adamnek is aki nem fűzött hozzá semmit. Megnéztem az időt és majd kiugrott a szemem.

-          Nagyon hamar eltelt az idő. Este 11 van. Muszáj haza mennem.

-          Aludj itt. Majd holnap haza mész, oké? Van elég szoba. Ráadásul nem fogok unatkozni a maradék időben.

-          Nem is tudom.

-          Ne kéresd magad. Hiszen ahogy te mondanád a híres menő popsztár felajánlotta, hogy nála aludj.

-          A menőt nem tenném bele.

-          Akkor maradsz?

-          Felőlem

-          Csúcs, most elmegyek fürödni.

-          Utána te is mehetsz, vagy is most is elmehetsz, mert van elég fürdő a házba.

-          Oké.

Felsietett és úgy gondoltam, hogy én is elmegyek fürödni szóval én is felmentem az emeletre. 5 ajtóval találtam magam szemben. Valószínűleg Adam a saját fürdőszobájában van, szóval nem kell attól tartanom, hogy benyitok. Véletlenszerűen benyitottam a legközelebb eső ajtón. Nem talált egy üres szobába nyitottam ahol egy ágy és komód volt és narancssárga illetve barna színeket lehetet felfedezni. Ezután benyitottam a mellette lévő ajtóba ez viszont nem volt üres, sőt. Ez biztos Adam szobája. Gyorsan becsuktam a szobaajtót és dermedten álltam előtte. Nem szabad más hálószobáját kuksolni. Vagy még is? Maximum kidob a házból. Egyszer élünk. Újra kinyitottam az ajtót és halkan betipegtem a szobába. Ez a szoba fekete- fehér színekből tevűlt össze és az ágy nem volt megcsinálva. Az ágy mellett 2 komód volt az egyiken egy üres képkeret állt. Gondolom a volt barátjával volt a fényképen, amit kiszedett innen. Vízcsobogásra lettem figyelmes, ami azt jelentette, hogy jól gondoltam, Adam itt van a fürdőben. Az ablakokat és az erkély ajtót is olyan fekete üveg fedte, mint lent. Felhúztam az üveget, de felesleges volt mivel sötét van, és nem látszik semmi se ezért visszahúztam. Felfedeztem egy polcot, amin volt minden. Könyv, karkötő, gyűrű, napszemüveg még egy kis sminkes táskát is találtam, ami dugig volt sminkekkel. Megnéztem a könyveket és a szemem a kedvenc könyvemen megakadt és a kezembe vettem. Vámpírakadémia. Mennyire szeretem ezt a könyvet.

-          Mit csinálsz?

-          Oh. Sajnálom- A tekintetem automatikuson Adam-re vándorolt és csak egy törülköző volt rajta- azt hiszem, hogy kimegyek.

-          Nem kell. Csak fordulj el

Elfordultam és tovább nézegettem a kedvenc könyvemet.

-          Melyik könyvet olvasod?

-          A kedvencemet. Vámpírakadémia

-          Tényleg? Azt én is nagyon szeretem.

-          Az jó. Most elmegyek fürödni- vissza raktam a könyvet és elindultam az ajtó felé.

-          Törülköző van a fürdőben.

-          Oké, köszi

-          Amúgy addig megcsinálom az ágyadat valahogy.

-          Köszi, rendes vagy, de nem kell megcsinálom én.

-          Oké, akkor a huzatokat oda rakom.

Lefeküdtem, végre. A lábamról átszállt a fenekemre, lapockámra és a fejemre a terhelődés. Mielőtt elaludtam csak Nina járt az eszembe.

3.Fejezet

Sikítva a földre estem.

-          Minden rendben?- hajolt le az ágyról Lambert

-          Nem. Semmi sincs rendben! Mit keresek én itt? Miért vagyok veled egy ágyba és miért volt a kezem a mellkasodon az állam pedig a válladon? Miért van ennyi ember a földön és miért fáj ennyire a fejem?

-          Hát úgy volt, hogy buliztunk és így aludtunk el és másnapos vagy.

-          Cöh. Veled se bulizok többet. Segíts fel kelni

Lágy nevetést lehetett hallani és utána felhúzott az ágyra.

-          Igyál energiaitalt nekem be szokott válni.

-          Na, persze. Mennyi az idő?

-          Reggel 9.

-          Mennyi?- kérdeztem miközben megint lestem.

-          Reggel 9. Te ma nagyon zuhanós kedvedben vagy.

-          Bocs, de nem érek rá a nem vicces humoraidra. Haza kell mennem, elkészülődni.

-          Mi? Nem hagyhatsz itt.

-          De. Na, szia.

Megfogtam a táskámat és kifutottam az ajtón. A tenyerembe lehelten és megállapítottam, hogy bűzlök a piától. Rengetegszer megfogadtam, hogy nem leszek másnapos és rengetegszer meg is szegtem, de ennyire még életemben nem fájt a fejem. Amint kiértem az épületből elkezdtem rohanni, de útközben megláttam egy kis áruházat és bementem venni egy energiaitalt, hát, ha segít. Kifizettem, megittam és folytattam az utam. Mire hazaértem addigra valamennyire csillapodott a fejfájásom. Soha nem gondoltam volna, hogy ezt mondom, de köszi, Adam. Először is egy forró zuhanyt vettem, mert arra nincs idő, hogy szokás szerint fél óráig áztatom a bőrömet a kádba.  Lemostam a bőrömről a tegnapi koszt. Aztán jól megsikáltam az arcomat. Utána jó alaposan fogat mostam és még egyszer hideg vízzel átmostam az arcomat. Úgy döntöttem, hogy ma nem kenek fel erős sminket csak szemceruza és extra erős szempillaspirál, mert a szempilláim sajnos rövidek, de legalább sötétek. Kikerestem a gardróbomból a fehér csőnadrágot, aminek a fenekénél flitter van és a kivágott egyszerű mégis nagyszerű felsőmet. A biztonság kedvéért még egyszer megsikáltam a fogamat és tök jó, mert a verseny óta 1000 wattos a fogam fehérsége. Legvégül felhúztam a 10 cm-es tűsarkú cipőmet. 170 cm vagyok, sokak szerint magas vagyok, de az én véleményem ennek az ellenkezője ráadásul a barátnőm Nina 180 cm szóval nem árt az a plusz 10 cm előny. Ezután a konyhába mentem kávét csinálni.

-          Megjegyzés. Egy alapos takarítás nem ártana- jegyeztem meg miközben az ujjamat az asztalon végigsimítottam.

Mondjuk, nem csodálom, hogy kosz van, hiszen hetekig, hónapokig nem voltam itthon a verseny miatt, de Gina néha át jött takarítani, mert megkértem. Megittam a kávémat, gyorsan elmostam és indultam is. Lehet, hogy még se a tűsarkút kellett volna fel vennem, mert nem igazán értem el azt a tempót, amit szerettem volna. Az emberek sugdolóztak, volt olyan is, aki kellemes mosolyt villantott rám, de valaki autogramot is kért. Az egyik csaj elkezdett sikítani.

-          Jézusom, te Katy vagy. Imádlak. Érted? Rengeteg sms-t küldtem a versenybe, hogy te nyerjél, de sajnos az a tehetségtelen Sidney nyert. Nagyon tehetséges vagy. Tényleg, imádom a hangod.

-          Köszönöm, kedves vagy. A Sidney-s ügyben teljesen egyet értek veled és azt is köszönöm, hogy a pénzed-pazaroltad azért, hogy nekem jobb legyen.

-          Megölelhetlek? Amúgy London vagyok.

-          Persze. Esetleg szeretnél közös képet?

-          Igen, nagyon.

Megcsináltuk a képet és autogramot is adtam neki.

-          London örülök, hogy megismertelek, de találkozom, van a barátnőmmel és már késésben vagyok. Szóval, szia. Remélem, hogy még találkozunk.

-          Van barátnőd? Kár, mert én is biszex vagyok, na, de mindegy. Remélem én is, hogy még találkozunk. Megölelhetlek még egyszer?

-          Persze

Megölelt és mentem is tovább. A telefonomon zenét hallgattam, persze fülhallgatóval, mert nem az én stílusom, hogy hangosan nyomatom a zenét. Jobbra néztem és egy paparazzi villogtatta kameráit a bokorból. Remélem, hogy nem lesz a nyakamon egész nap, mert különben megőrülök. Megérkeztem. Felnéztem a feliratra.

-          Remélem, hogy Adamnek igaza van és nem most fog befejeződni.

Egyből megláttam az én csodálatos Ninámat ezért oda mentem hozzá.

-          Annyira hiányoztál- öleltem át könnyes szemekkel

-          Te is.

Arcon csókoltam, szájon is meg akartam csókolni, de elfordult.

-          Mi az? Haragszol rám?

-          Nem, de üljünk le.

-          Oké. Szeretnék valamit mondani.

-          Én is.

-          Kezd te- ajánlottam fel. Körbe néztem és elég sok ember nézett minket.

-          Rendben. Nem lesz egyszerű se neked se nekem.

-          Mire akarsz kilyukadni?

-          Nekem ez nem megy. Nézd az ablakot- mutató ujjával mutatott a mellettünk lévő ablakra- A paparazzi egyfolytában fényképez. Míg te versenyben voltál engem addig zaklattak a paparazzik és nem tudom, hogy honnan tudták, hogy a barátnőd vagyok.

-          ezt, hogy érted?

-          Én, szeretlek, tényleg szeretlek, de ennek vége. Sajnálom, de ez így nem jó, hogy te híres vagy és ismert.

-          A verseny elején direkt megkérdeztem, hogy benne vagy-e és igent mondtál. Én, szeretlek. Tényleg szeretlek, és ez nekem fáj, hogy emiatt dobsz- elkezdtem sírni

-          Kérlek, szépen ne sírj, mert én is sírni fogok.

-          Nem hagyhatsz el! Én, szeretlek téged. Bármit megtennék érted.

-          Sajnálom.

Letérdeltem elé és a kezét kezdtem el csókolgatni.

-          Kérlek, ne hagyj el. Szeretlek. Nem tudok nélküled élni. Nagyon szépen kérlek.

-          Nem! Ennek itt a vége- ő is elkezdett sírni- Szeretlek, de ez így nem jó

-          Az igaz szerelem mindent legyőz.

Ez vilt az utolsó mondat amit ki tudtam bökni a remegő számon. Elkezdtem futni a kijárathoz.

-          Katy várj!

Csak futottam és futottam, míg bele nem botlottam valakibe. Felnéztem rá, és jaj ne csak most nem.

-          Szia Katy. Nem gondoltam, hogy ilyen hamar fogom látni a nyomorú fejedet. Tudod, elég elfoglalt vagyok. Miért sírsz? Csak nem dobott a barátnőd? Tudod nem volt nehéz elhitetni, hogy nem fog működni köztetek a dolog mivel híres vagy.

-          Rohadj meg!

Ráugrottam és ledőlt a földre és bevertem neki nem egyet, nem kettőt és nem hármat. Az ő képén még mindig vigyor volt. Valaki lehúzott róla. Őt is meg akartam ütni, de megláttam, hogy Adam az.

-          Ha meg akarsz ütni, akkor ne nagyot, mert a sminkesnek akkor sok munkája lesz.

Megfordultam.

-          Miért? Tetted ezt? Miért kell beleütnöd az életedet a magánéletemben. Ő volt az egyetlen örömöm az életben te meg elvetted tőlem. Miért? Miért csinálod ezt?

-          Azt akarom, hogy szenvedj és ez még a kezdés, érted? Ez csak a bemelegítő- lassan felállt

-          Hogy én szétverem azt a szép kis pofád-indultam felé, de Adam visszarántott, megforgatott és lefogott.

-          Nem mész te sehová. Nem engedem, hogy emiatt börtönbe kerülj.

-          Eressz el!

-          Újabb szerelem? Majd légyszi szólj, ha igen, mert azt is tönkre vágom. Most pedig megyek. Sziasztok.

Csöndbe figyeltük, ahogy elmegy.

-          Ne! Foglalkozz vele. Nem éri meg.

-          De miatta hagyott el. Én nem tudok nélküle élni, érted? Annyira szeretem Ninát és elhagy némi párbeszéd miatt- összecsuklottam és Adam lábába támaszkodtam.

-          Ha emiatt elhagyott, akkor nem is szeretet.

-          Nem érdekel, hogy szeret-e vagy sem. Nekem szükségem van rá. Érted?

-          Nagyon rosszul nézel ki. Ráadásul az emberek bámulnak mindent. Gyere el hozzám és csinálok teát.

-          Nem mozdulok sehova.

-          Ha nem jössz akkor oda vonszollak.

-          Nem érdekel. Hagy itt.

-          Nem foglak itt hagyni. Tök rossz állapotban vagy.

-          Csodálkozol?

-          Nem. De én szóltam

Meg fogta két kezével a jobb lábamat és elkezdett húzni.

-          Állj le! Hülye vagy te? Tiszta kosz lesz a felsőm- megfogtam a kezét, mert fel akartam állni, de véletlenül rám esett. Hosszú percekig elvesztünk egymás szemében, ami elég furcsa volt végül mindketten nevetésbe törtünk ki ,de nekem hamar elillant a nevetési hajlamom.

-          Hát ezt nem így képzeltem el.

-          Tiszta kosz lett a pólóm.

-          Te nem akartál jönni.

-          Összenyomsz

-          Azért annyira nem vagyok nehéz

-          Leszállnál rólam?

-          Persze-, gyorsan felugrott és engem is felsegített- A kocsim nincs messze innen.

Felálltam és az arcomat a kezembe temettem és Adamnek dőltem.

-          Szeretem őt!

-          Nem érdemel meg téged! Rég láttam olyan embert, aki így szereti a másikat. Találsz nála jobbat.

-          De nekem ő kell.

-          Nagyon makacs vagy. Gyere, menjünk tovább.

Tovább folytattuk az utunkat.

-          Amúgy milyen kocsid van?

-          Fekete Porsche.

-          Tényleg?

-          Aha

-          Remek.

A sírásom nem hagyott alább, főleg amikor megláttam pár lépéssel előttem lévő Ninát. Pár percig csak néztünk egymás szemébe utána Adam elkezdett rángatni.

-          Gyere, felejtsd el.

-          De nem megy. Szeretem őt.

-          De nem érdemel meg téged

-          De ez Sidney miatt van.

-          Tessék? – szólt hozzám Nina- Honnan tudod, hogy beszéltem Sidneyvel?

-          Ő mondta. A képembe rágta, hogy miatta dobtál, mert telerakta a fejedet hülyeségekkel.

-          Én tényleg sajnálom.

-          Ha sajnálnád és szeretnéd, akkor nem dobtad volna. A szerelem mindent kibír. De te nem szeretted.

-          De szerettem, sőt szeretem is. Adam fogd, be nem tudsz te semmit se- elrohant

-          Gyere, menjünk.

Szó szerint berángatott a kocsijába még a biztonsági övet is ő csatolta be, mert én nem voltam képes rá.